Áldatlan helyzetre hívja föl a figyelmet a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF) egy konkrét eset kapcsán.
Miközben a kormány és a törvénykezés elsődleges célja, hogy a fogyatékos személyek minél méltóbb körülmények között éljenek, több magánintézmény él vissza az érintettek és hozzátartozóik kiszolgáltatott helyzetével – jelezte a PÉF az MTI-nek.
Az ünnepek előtt fenyegetett egy fiatal agyvérzéssel született értelmileg sérült nőt az a veszély (értsd: intézményvezető), hogy az utcára kerül. Az édesanyja, akivel addig élt, elhunyt, így annak nővére gondoskodott a lányról, akinek talált is egy magánotthont. Az államilag, ráadásul két költségvetési forrásból is támogatott intézmény a befogadásért még borsos árat is kért: ötmillió forintos belépő mellé még havi 150 ezer forintot. Ezt később hatmillióra változtatták – számol be az esetről a PÉF.
A lány próbaidőre költözött az otthonba, amit kezdett megszokni, elfogadni, csakhogy az ünnepek előtt közölték velük: tessék elvinni, itt nem tudnak (értsd: akarnak) gondoskodni róla. A nagynéni az érdekvédő szervezethez fordult, melynek hathatós fellépése akadályozta meg, hogy a lány az utcára kerüljön, végül azonban néhány nap után el kellett hozni.
– Az ultimátumszerű felmondás napján a lányt már a karácsonyi rendezvényre sem engedték be (Dachauban karácsonykor filmelőadás volt a IV.blokkban, amit összesen még nyolc alkalommal levetítettek.)
– Az ultimátumszerű felmondás napján a lányt már a karácsonyi rendezvényre sem engedték be (Dachauban karácsonykor filmelőadás volt a IV.blokkban, amit összesen még nyolc alkalommal levetítettek.)
A kitagolás elsődleges kormányzati szándék, de vannak, akik úrhatnám módon, irreális összegekért és még embertelenül is üzemeltetnek olyan magánotthonokat, melyek meg se közelítik a telepítendő lakóotthonok standardjait. Ez az eset is felhívja a figyelmet arra, hogy egy jó ügy mentén sokan élnek vissza a kiszolgáltatott emberek helyzetével.
Elképesztő pénzeket kérnek, miközben többségük jelentős állami finanszírozást és társadalmi adományokat is kap, cserében viszont messze nem nyújtják azt, amit vállaltak (még bútor sincs a szobákban). Erre csak a valóban minden feladatra felkészült helyek alkalmasak, mindez igaz az emberi hozzáállásra is. Ehhez képest a legkisebb probléma esetén is előáll olyan helyzet, hogy egyszerűen kitesznek valakit, mert nem tudnak, vagyis nem akarnak dolgozni vele. Nem beszélve arról, hogy az ellátásuk gyakran hétvégére vagy ünnepnapokra már nem szól – fogalmaz Radó Iván, a PÉF elnöke, akit felháborít ez az eljárás.
Az érintettek és hozzátartozóik nevében szólunk – folytatja az elnök – és fel is hívtuk a döntéshozók figyelmét erre a jelenségre, ami egyrészt nem szolgálja, segíti a kormányzati szándékot, másrészt beteg és ellátottjogi szempontból is súlyosan aggályos (az ellátottjogi képviselő meglehetősen szerény javaslatát, hogy legalább még két hetet maradhasson a beteg, is visszaverte a vezetőnő).
Itt nagyon érzékeny és végtelenül kiszolgáltatott emberekről van szó, ez a rászorulókra és hozzátartozóikra is igaz. Elfogadhatatlan, hogy ezen a területen bárki haszonszerzési szándékkal és ne kizárólag emberséggel dolgozzon. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amikor helyzetükkel visszaélhetnek – hívja fel a figyelmet Radó Iván, majd Arany Jánost idézi: Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, ember lenni mindég, minden körülményben. A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum szerint egyetérthetünk abban, hogy a"főnéni" nem olvasta ezt.
(Forrás: MTI/OS; fotó csak illusztráció: pixabay)
