Jon Roozenbeek és Sander van der Linden camebridge-i pszichológusok Nature-ben megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy az álhír-gyártás a legjobb védekezés az álhírekkel szemben.

Az online világ dezinformációi világszerte komoly kihívást jelentenek a társadalom számára. Jon Roozenbeek és társai egy online böngésző játékkal végeztek kutatást. A játékban a játékosok álhír-gyártók lettek. A résztvevők észrevétlenül is megtanulják azokat a technikákat, amelyeket általában is a dezinformáció keltésében használnak. Például az emberek  polarizálása, az érzelmek gerjesztése, összeesküvés-elméletek gyártása és terjesztése, félrevezetés, stb. A kísérletben 15 000 résztvevő volt. A kutatás eredménye az, hogy javul az emberek észlelési és ellenállási képessége az álhírekkel kapcsolatban a játék után.

Korábban számos megoldást javasoltak már, amelyeket például be lehetne vezetni az oktatási tantervbe azzal a céllal, hogy a gyerekek jobban megértsék, mi az igazi hír, és mi az álhír. Ilyen ötlet volt például, hogy digitális és médiaműveltségi kurzusokat tartsanak. (Európa Tanács, 2017 ; Kommunikációs Különbizottság, 2017 ) Kutatások azonban azt igazolják, hogy ezek a módszerek nagyon csekély hatással vannak a fiatalokra is. A téves információk folyamatos befolyásoló hatása miatt a korrekció gyakran hatástalan, hiszen az emberek számára továbbra is biztos pont marad a „megsemmisített téves hír”. A hamis hírek általában gyorsabban terjednek, mint a valós információk.

Főleg a baloldali értelmiség kongatja a vészharangot, és egyebek között az álhírek terjedésével magyarázzák a jobboldali populisták előretörését.

Már az FBI is felvetette, hogy az álhírek terjesztését terrorcselekménynek kellene minősíteni.

Gyakori tapasztalat, hogy a a megbeszélés, az ellenkező oldal meghallgatása is csak erősíti azt, hogy az emberek szinte betokosodjanak saját álláspontjukban még akkor is, ha azok álhírekre alapulnak.

A cenzúra nemcsak ellenszenves, de nem is hatékony módszer.

Cal Newport könyvében meghirdette a digitális minimalizmust. Lassabban érdemes olvasni és kevesebbet! Az olasz migrációs hírekkel kapcsolatosan egy tanulmány született arról, hogyan írjon a sajtó a populizmus világában. A tényszerű újságírásban keresik a megoldást.

Jon Roozenbeek és Sander van der Linden szerint a passzív módszereknél jóval hatékonyabb lehet az álhírek elleni aktív védekezés. A Nature-ben publikált tanulmány szerint azok, akik egy szimuláció során maguk is álhírek gyártásával kísérleteztek, könnyebben ismerik fel a való világban terjedő hazugságokat. A feladat után a résztvevők kortól, végzettségtől, és világnézettől függetlenül jóval nagyobb arányban szúrták ki a mások által terjesztett álhíreket és a deepfake videókat, mint a kísérlet előtt. Az álhír-szimulációs játék online is elérhető.

Igaz, a fiatalokat eleve nem is nagyon érdekli az igazság és a hazugság megkülönböztetése. Persze, aki semmit sem hisz el, az az álhírt sem. 

(Forrás: Nature.com, metazin.hu)