A hazai szereplők és a jó példák bemutatására törekedtek a kerekasztaloknál.
Első alkalommal került sor a Magyarországi Agroökológiai Konferenciára, a nemzetközi környezetvédelmi hónap keretében november végén a Védegylet Egyesület, az ESSRG és a Francia Intézet szervezésében, mely az agroökológia hazánkban eddig még kevésbé elterjedt tudományát, gyakorlatát és mozgalmát igyekezett az érdeklődőkkel megismertetni.
Eddig még nem volt hasonló kezdeményezés, amely összefogta volna a hazai agroökológia szereplőit: a termelőktől, a civil szervezeteken keresztül a kutatókig, annak ellenére, hogy a mozgalom már jó ideje jelen van az országban - fogalmazott Balogh Lili, a Védegylet főtitkárhelyettese. - A konferencia fontos mérföldkő lehet a hazai agroökológia szempontjából.
Az agroökológia együttműködéseken alapszik: a természetet tisztelő és vele harmóniában termelő gazdák tevékenységén, fogyasztók és termelők közötti szolidaritáson alapuló szövetségeken, kutatók, gazdák és döntéshozók összmunkáján - világított rá Balogh Lili.
A jelenleg uralkodó, globális méretű intenzív mezőgazdasági gyakorlat miatt felgyorsult környezet- és társadalomkárosító hatások által kiváltott degradációs folyamatok alternatívájaként lehet tekinteni az agroökológiára.
Balázs Bálint, az ESSRG ügyvezetője és vezető kutatója szerint a fő kihívás: hogyan tudunk közösségileg regeneratív társadalomtechnikát és biodiverzitás növelő termesztési technológiát találni, amely nagy hatékonysággal leváltja az iparszerű termelést. Ehhez kell a tudomány, a mozgalom és a gyakorlat embereinek közösen elkészíteni a kirakóst.
A konferencián szó volt a biodiverzitásról, és arról, hogy a gazdák vagy hobbi kertészek vetőmagmegőrzése vagy -használata azért is jelentős, mert egy adott fajta alkalmazkodási képessége segíti a változó éghajlati és környezeti viszonyok között, így bontakoztatva ki a fajta evolúciós képességeit.
Bemutatkozott a Magház civil hálózat a mezőgazdasági sokszínűségért. Szilágyi Krisztina kiemelte, hogy a Magház a kertészkedés kultúráját szeretné visszahozni a vidék és a városok életébe, és a szükséges tájfajta vetőmagokhoz való hozzájutást magbörzék szervezésével igyekeznek elérni.
Fontos visszahozni a gazdák, molnárok és pékek közötti együttműködéseket, azért, hogy a minőségi kenyérfogyasztás kultúrája újra visszakerüljön a fogyasztói köztudatba. A jó kenyér alapja a minőségi vetőmagnál kezdődik - emelte ki Fülöp Ádám, a Pipacs Pékség vezetője.
Az egyik kerekasztal a rövid élelmiszerláncok témája mentén különböző helyi élelmiszerrendszerekre épülő közösségi kezdeményezéseket sorakoztatott fel. Itt szóba került a nagymarosi termelői piac megszervezése és a Házikó termelői élelmiszerekre alapozott catering szolgáltatás létrehozásának története; a Zala-völgyi nyitott Porták és gazdaságok együttműködése; a Nyíregyházi Kosárközösség által életrehívott termelői-fogyasztói összefogás, valamint a Magosvölgy Ökológiai gazdaság munkája, ami közösség által támogatott mezőgazdálkodási példaként funkcionál Terényben, több mint 150 háztartást látva el zöldséggel és gyümölccsel.
Az első Agroökológiai Konferenciárol készült beszámolóból, amit a Védegylet Egyesület juttatott el az MTI-nek, kiderül, hogy a rendezvényen a fenntarthatóság jegyében és a tanácskozás témájához hűen szezonális helyi termékválasztékból készültek az ételek, többféle kézműves kenyeret kóstoltak a résztvevők.
Hazai gyümölcsből készült üveges szörppel, és a legkörnyezetbarátabb csomagolásban szállított, bag-in-box kiszerelésű rostos, almaalapú üdítőitallal oltották szomjunkat. A kávé és az élénkítő teák a méltányos kereskedelem – fair trade – minősítési rendszerből származtak. Törekedtek a csomagolási hulladék minimálisra csökkentésére.
A teljes beszámoló a Védegylet Egyesület oldalán olvasható.
(Forrás: vedegylet.hu via MTI/OS; fotó: vedegylet.hu; edenkert.hu)
