Akkor is másokért fáradozhatott, amikor 25 méter magasról leesett az elhunyt lelkipásztor.

Gyászol Magyarbánhegyes, a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a hazai katolikus egyház. November végén tragikus körülmények között elhunyt Fabisz Ákos plébániai kormányzó, miután – a beol.hu rendőrség által megerősített információi szerint – lezuhant a templomtoronyból.

Ákos atya a fiatalabb klerikusok közé tartozott: 2012-ben szentelték pappá. Olyan környéken, Dél-Békésben szolgált, ahol a hazai átlagnál is nagyobb a paphiány.

A SZEMlélek értesülése szerint jókedvű ember volt, szerették a hívek. Ezt igazolja az is, ahogy a helyiek ebben a cikkben emlékeznek róla, valamint az a tény, hogy a község önkormányzata az alábbi idézettel osztotta meg közösségi oldalán a szomorú hírt.

A plébános úr pótolhatatlan űrt hagyott maga után. "Biztos vagyok ugyanis benne, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van."

Vajon mi lehet a titka, hogy egy nem vallási szervezet ilyen bensőségesen búcsúzik a helyi paptól? Alighanem az, hogy Fabisz Ákos nagyon szerette azokat, akik a közelében éltek. Amikor Magyarbánhegyesre került, elkezdte feléleszteni a házszentelések hagyományát, ami előtte nem volt elterjedt szokás a környéken. Minden cselekedetét az a vágy vezérelte, hogy megismerje, így még közvetlenebbül szolgálhassa az embereket. Nem elégedett meg azzal, hogy a templomba elmenjenek az emberek – ő is gyakran ellátogatott a helyiekhez.

Tényleg a szívén viselte a közösségét, ennek egyik jeleként gyakran felment a toronyba, maga tartotta karban az órát is, hogy mindig helyes, jó irányt mutasson az arra tekintőknek (az egyházmegye lapjának is ez a címe: "Toronyirány"). Valószínűleg egy ilyen javítás, ellenőrzés során történhetett a tragédia.

(Nyitókép forrása: Gyula Televízió, Youtube)