A nemzetközi közösség óvatosan hallgat.
A Kínai Népköztársság alapításának 70. évfordulója alkalmából Pekingben rendezett katonai parádé után folytatódnak Hongkongban a demokráciát követelő megmozdulások, mivel aggasztó, ahogyan Peking egyre növeli befolyását a városban, egyúttal csorbítja lakóinak szabadságjogait.
Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez.
A Tienanmen téren az 1949. október 1-jén alapított Népköztársság alapításának 70. évfordulójára rendezett, többezer katonát felvonultató parádén a szárazföldi járművek mellett az ország hiperszonikus és nukleáris fegyvereit is bemutatták.
A Tienanmen téren az 1949. október 1-jén alapított Népköztársság alapításának 70. évfordulójára rendezett, többezer katonát felvonultató parádén a szárazföldi járművek mellett az ország hiperszonikus és nukleáris fegyvereit is bemutatták.
Philippe Givron, az Amnesty International szakértője nemrég elkészült jelentésében megállapítja, hogy figyelemre méltó, az a tömeges és alapvetően békés megmozdulás, amivel a honkongiak kiállnak a jogaik mellett annak ellenére, hogy a tüntetések résztvevői óriási kockázatot vállalnak, ismerve a kínai rezsim által kilátásba helyezett szakciókat. A szakember hozzáteszi: félő, hogy ha elmérgesedik a helyzet, a megmozdulások résztvevői még nagyobb veszélyben lesznek.
- A nemzetközi közösség hallgat, igen kevés elítélő szó hangzik el azt illetően, ahogy Peking a válságot kezeli. Olykor, jobb esetben nyugalomra és párbeszédre szólítanak: az óvatos megnyilvánulások mögött az a szándék figyelhető meg, hogy ne sérüljön a meglévő kiváltságos gazdasági kapcsolat - fogalmaz Pierre Defraigne, a Madariaga-Collège d’Europe központ ügyvezető igazgatója, hozzátéve:
"Úgy vélem, Európa erkölcsi kötelessége hogy tiltakozzon. Ugyanakkor szükségünk van Kínára, hogy előre haladjon bolygónk abszolút prioritást élvező űgye, ami a klímaváltozás kérdése.
(Forrás: RTBF; fotó: sda/Schiefelbein)
