Tegnap volt az Alzheimer kór világnapja. (angol nyelven: World Alzheimer's Day) A Nemzetközi Alzheimer Társaság (rövidítve: ADI) által kezdeményezett és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatását élvező, évente szeptember 21-én világszerte megrendezett eseménysorozat. 

Célja, hogy világszerte felhívja a figyelmet az Alzheimer-kór és más demenciák terjedésének veszélyére, visszaszorításának, a tévhitek eloszlatásának és a társadalmi összefogásnak szükségességére, a betegséggel élők körülményeinek javítására.

Az Alzheimer világnapot a Nemzetközi Alzheimer Társaság Edinburgh-ban 1994. szeptember 21-én megnyitott éves konferenciáján hirdette meg, melyen a társaság alapításának 10. évfordulóját is megünnepelték. A kezdeményezéshez több mint 80 nemzeti tagszervezetük csatlakozott, melyek a kampányt minden évben saját országukban szervezik.

2012-ben az ADI meghirdette az Alzheimer-világhónap (World Alzheimer's Month) elnevezésű, szintén éves rendszerességgel ismétlődő projektjét, ezzel a figyelemfelhívó kampányt egész szeptemberre kiterjesztette. Azóta szeptember 21. az Alzheimer hónap csúcspontja. A Nemzetközi Alzheimer Társaság minden évben ezen a napon teszi közzé a demencia globális terjedésével, visszaszorításával, az aktuális tennivalókkal foglalkozó éves jelentését és ajánlásait.

Magyarországon az eseménysorozatot évek óta az ADI magyar tagszervezete, a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága koordinálja, illetve szervezi.

„Ma Magyarországon 1,8 millió 65 év fölötti ember él, a várható élettartam pedig folyamatosan nő. A demencia hazai előfordulását leíró statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, csak becslésekre hagyatkozhatunk – mondja Gyarmati Andrea kutató. – Az Interprofesszionális Demencia Alapprogram (INDA) becslése 200.000-re teszi a demens emberek számát, 50-70%-uk esetén a demencia oka az Alzheimer-kór. A demenspopuláció 6 százaléka intézetben él, 94 százalékukat azonban otthon, a családban ápolják, ők az alapellátás keretében házi segítségnyújtást, étkeztetést igényelhetnek, ezek a szolgáltatások azonban helyben csak a települések harmadában-felében működnek. Általában minden idősek otthona fogad demens betegeket, ám ezekben az otthonokban 55.000 a maximális férőhelyszám, így átlagosan két évet kell várni a bekerülésre. 2019 augusztusában 27.000 ember várt arra, hogy valamelyik idősotthonba bekerülhessen.”

Idézet Czvitkovits Judit cikkéből: 

"Anyu egy sötét szobát kapott, amivel nem is lett volna semmi baj, ha délutánonként felkapcsolják a villanyt. Hogy miért? A legtöbb Alzheimeres ember úgynevezett napnyugta-szindrómától szenved, nyugtalanná válik az estétől, ami akár éjszakába nyúlóan is kitart. Az oka nem ismert, ám a szorongás enyhíthető, ha világosságot gyújtanak, vagyis felkapcsolják a villanyt.

Hiába kértem, hogy pépes ételeket kapjon, nemegyszer ott hevert a tálcán egy kemény gyümölcs, amit szívesen megevett volna, de nem tudta apróra vágni, így érintetlen maradt – anyura meg ráfogták, hogy finnyás, vagy nem éhes. Bőven volt időm megfigyelni, volt olyan idős, aki emiatt feküdt le vacsora nélkül.

Gyakran megesett az is, hogy a keserű gyógyszert egyszerűen a főzelékére dobták, amit így nem bírt megenni. Hiába mondtam el, mi a trükk, nem törődtek vele. Végül én etettem meg, és én adtam be neki a gyógyszereket. Az egyik legnagyobb sokk az volt, hogy hetente egyszer volt fürdés. Hangsúlyozom: pelenkás emberekről beszélünk.

Arról sem tudott mindenki, hogy a demens ember egyensúlya nem a legjobb, ezért abba kapaszkodik, amibe tud. Ezért nem túl jó ötlet ott hagyni mellette egy kibiztosítatlan kerekesszéket, amibe, ha megkapaszkodik, akkorát esik, mint a ház. Hamar egyértelmű lett számomra, hogy több gondozónak fogalma sincs arról, mivel jár ez a betegség, ahogy arról sem sok, hogy az idősgondozás nem jelent egyet a demensgondozással. A gondozók közül többen érzéketlenek, nem tudják kezelni a beteget. Idegesek, türelmetlenek, hangosak, és a végén persze, hogy nem marad más eszköz, mint a gyógyszer...

De már nem szólok egy szót sem, úgysem tudok ezen változtatni. Megelégszem azzal, hogy kedvesek."

(Forrás: Wikipedia és Ncl.hu)