KÉSZ: "tartani a jó irányt a közös történelmi célok felé"
SZEMlélek 2019. szeptember 14.

KÉSZ: "tartani a jó irányt a közös történelmi célok felé"

"Aki a magyarság újkori történetét megírja, arra kell felelnie, hogyan süllyedt bennszülötté ez a nagy középkori nemzet tulajdon országában".    

kesz.jpg

Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton a Parlamentben, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) XII. kongresszusán nyitóbeszédében Németh László 1943-as szavait idézte.

A házelnök úgy fogalmazott, azt kívánja, hogy "2043-ban mindannyian elmondhassuk: annak, aki a magyarság legújabbkori történetét megírja, arra kell felelnie, hogy ez a nemzet fél évszázad alatt miként emelkedett ki a neki szánt bennszülötti sorsból, és miként lett végre ura a tulajdon országának".   

Ha a Jóisten megadja ennek a jókívánságnak a beteljesülését - folytatta az Országgyűlés elnöke -, akkor "elmondhatjuk, hogy életünk során nem dolgoztunk hiába". Nem volt hiábavaló a közös erőfeszítés, amikor 30 évvel ezelőtt "kimenekítettük Magyarországot a kommunizmus összeomló romjai alól", nem volt hiábavaló, hogy a kommunizmus rendszerének 1990-ben történt demokratikus lezárása után, 20 év útkeresés után, 2010-ben, ugyancsak demokratikus módon, "lezártuk a posztkommunizmus korszakát is, és megkezdtük az alávetett és kizsákmányolt bennszülötti állapotból való kilábalás programjának végrehajtását" - fejtette ki.

"Kellő szerénységgel és a szükséges önbizalommal mondjuk ki: együtt megtörjük a balsorsot, közösen lerázzuk magunkról a történelmi fátumot, sikerre visszük és beteljesítjük az ország és a nemzet 2010-ben elkezdett emelkedését" - fogalmazott a házelnök, aki szerint a 21. század közepére a magyarok végleg kiváltják magukat a mások által nekik szánt "bennszülötti sorsból", és ebben ezúttal semmilyen ellenérdekelt erő nem tudja őket megakadályozni.   

Kövér László köszönetet mondott a keresztény értelmiségnek, hogy megtanít arra, miként kell olvasni az idők jeleit, hogy "mindig különbséget tudjunk tenni jó és rossz, hűség és hűtlenség, erény és bűn között".   

Szavai szerint "ma a legnagyobb ellenfeleink az erényekkel szemben álló bűnök" és mindazok, akik a bűn szolgálatában állnak, a bölcsességgel szemben álló tudatlanság és azok terjesztői, a bátorsággal szemben álló gyávaság és azok ideológusai, az igazságossággal szemben álló igazságtalanság és azok haszonélvezői, a mértékletességgel szemben álló mértéktelenség és azok hirdetői.   

Az Országgyűlés elnöke arra kérte a kongresszus résztvevőit, hogy miként a múltban, úgy a jövőben is segítsék a felelős magyar politikát, hogy tartani tudja a jó irányt a közös történelmi célok felé. 

A rendszerváltás után az egyházban is sokféle jövőkép élt, "megoszlottak a vélemények arról, hogy mit kell, mit lehet kezdeni az újonnan ránk köszönő szabadsággal" - ezt mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mondta a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) XII. kongresszusán.   

A bíboros a magyarországi kereszténység elmúlt harminc évéről szóló előadásában felidézte: a rendszerváltás után az egyházon belül volt, aki azt szerette volna folytatni, amit a korábbi években elkezdett, de "immár félelem és titkolózás nélkül".   

Mások még emlékeztek az 1948 előtti állapotokra, és azt gondolták, hogy vissza kell állítani az akkori helyzetet.    Ismét mások érzékelték, hogy "világméretű folyamatok erőterében élünk", és ez "jelentős mértékben meghatározza, hogy mit akarjunk, mit akarhatunk" - fogalmazott Erdő Péter.

 A bíboros szólt arról: a nyolcvanas évek "kissé visszafojtott, elég formális közbeszéde után" félelemmel tapasztalták, hogy megjelentek a "szenvedélyes, gyűlöletkeltő megnyilatkozások is, nem egyszer a vallás, a kereszténység vagy a katolicizmus ellen". Volt, akit váratlanul ért, hogy annyi évtized megalázottsága és elnyomása után "már megint mi vagyunk a bűnösök" - tette hozzá.

A magyar egyházban '89 után II. János Pál pápa útmutatásai nyomán megújultak az egyházmegyék határai, praktikusabb szervezeti formák jöttek létre.

Újjászületett a szerzetesség és sok egyházi intézmény indulhatott el, főként a régi, visszaadott épületekben, "néha bizony váratlan ellenkezések és konfliktusok között" - mondta a bíboros.

A KÉSZ alapításáról szólva Erdő Péter felidézte: amikor Csanád Béla felvetette, hogy "szövetséget kellene alapítani a keresztények társadalmi aktivitásának megszervezésére", többekben, így benne is felmerült a kérdés, hogy megtehetik-e ezt.

Az egyik aggály az volt 1989 első felében, hogy az állam eltűri-e az ilyen szerveződéseket. A másik, hogy ha lehetséges ilyen szervezetet alapítani, akkor annak milyen "bennfentes emberek lehetnek" a kezdeményezői.
Ezért végül civil kezdeményezésként és nem egyházi szervezet keretében alakult meg a KÉSZ.

A szervezet azóta országszerte elterjedt, és az elmúlt harminc évben "impozáns", "a hit és a társadalom számára rendkívül hasznos programok sorát szervezte meg - tette hozzá Erdő Péter.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök püspöke arról beszélt: a rendszerváltás idején az egyházi változások nem voltak szinkronban a politikai változásokkal.

Felidézte: 1989. március 15-én sok evangélikus lelkész is részt vett az akkori ellenzéki mozgalmak megemlékezésein, ugyanakkor az egyház vezetése a Nemzeti Múzeum előtt tartott hivatalos ünnepségen koszorúzott együtt a Magyar-Szovjet Baráti Társasággal és a Hazafias Népfronttal.

Elmondta azt is, számukra a változást nem az Ellenzéki Kerekasztal megalakulása vagy Nagy Imre újratemetése jelezte, hanem az Állami Egyházügyi Hivatal megszűnése, vagy az, amikor 1990 januárjában számos lelkészt azzal hívott fel tartótisztje, hogy mostantól nem tartanak igényt szolgálataikra.

Fabinyi Tamás beszélt arról is: számára az igazi rendszerváltás 1989 szeptemberében volt, amikor 37 év kényszerszünet után újra megnyílhatott a Fasori Evangélikus Gimnázium.

Hozzátette: az evangélikusoknak azért is volt ez különösen jelentős esemény, mert ellentétben a katolikus, a református egyházzal és a zsidó közösséggel, nekik egyetlen iskolájuk sem működhetett a kommunizmus évtizedeiben.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke Keresztyén értelmiség - értelmes keresztyénség című előadásában hangsúlyozta: "a hit nem a megértés pótléka, hanem a megértés alapvető motívuma és egyetlen módja".

A református püspök szerint a keresztény értelmiség szókapcsolat a kereszténység felől nézve fölösleges szószaporítás. Krisztus követése ugyanis a szeretet törvényének megtartására hív, a szeretetparancs pedig úgy szól, "szeresd uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből".
Vagyis kereszténynek lenni elemi módon értelmiségi, értelmes tevékenység - mondta.

Ugyanakkor az értelmiség önfelfogása az elmúlt kétszáz év változásai miatt nem tartalmazza ugyanilyen egyértelműen a kereszténységet, sőt, ma már azt is "nehéz gondolni, hogy az értelmiség eredendően keresztyénséghajlamos" - tette hozzá Bogárdi Szabó István.

Makláry Ákos, a KÉSZ elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: "keresztény magyarként ma alaptapasztalásunk az, hogy egyfajta Dávid-Góliát-küzdelem folyik Európában és a világon, amelyben a magyar nemzet és vezetői kellő elszántsággal és Krisztus iránti hűséggel szerepelnek".

Örömtelinek nevezte, hogy harminc évvel a kommunista diktatúra bukása után van KÉSZ, és "van a keresztény hitet és értékeket bátran megvalló és védelmező politikai erő és akarat" Magyarországon.

Osztie Zoltán, a KÉSZ korábbi elnöke a szervezet legfontosabb feladatainak nevezte a hitelvek védelmét, a keresztény kultúra ápolását, egy a kereszténység üzenetét hitelesen közvetíteni tudó médiastratégia kidolgozását és kreatív keresztény értelmiség nevelését.

A KÉSZ 1989-ben alakult Csanád Béla, a Hittudományi Akadémia gyakorlati teológia tanszékének akkori tanszékvezetője irányításával. Az egyesületet először budapesti szakmai csoportok szövetségeként hozták létre, majd hamarosan vidéki csoportok is alakultak.

A szövetség élére 1997-ben, az alapító elnök halála után Osztie Zoltán római katolikus papot, majd 2016-ban Makláry Ákos görögkatolikus papot választották. A KÉSZ-nek jelenleg 73 helyi csoportban több mint 3000 tagja van.

Orbán Viktor miniszterelnök  úgy fogalmazott: a hivatását vesztett liberális demokráciákkal szemben Közép-Európában ma a kereszténységből fakadó kulturális és civilizációs életerő nyilvánul meg.   

A keresztény szabadságot fenyegető, Európa keresztény kultúráját feladni akaró liberálisok támadásait Közép-Európában eddig sikeresen elhárították, és a keresztény szabadságot kívülről fenyegető veszedelmet, a migrációt is sikerült itt megfékezni - hangsúlyozta Orbán Viktor.   

"Ne féljünk kimondani, hiszen már mindenki látja: Magyarország a hegyen épült város, és köztudott, hogy azt nem lehet elrejteni. Nőjünk fel ehhez a küldetéshez, teremtsük meg magunknak és mutassuk meg a világnak, milyen is az igazi, mély és magasabb rendű élet, amelyet a keresztény szabadság eszményére építettünk" - mondta, megjegyezve: hátha "az összezavarodott, tájékozódását vesztett és végzetes bajoktól gyötört" Európának is mentőöv lesz ez.   

A miniszterelnök kifejtette: Magyarországon létrejött egy új állam- és politikaelméleti modell, egy sajátos kereszténydemokrata állam. Ehhez - folytatta - két nagy lépés vezetett el, két rendszerváltás: az első 1990-ben megszüntette a szovjet világot, ez volt "a liberális rendszerváltás", az elnyomástól való megszabadulás, a megszállástól való szabadság korszaka. Ez természetszerűleg liberális demokráciát eredményezett, amelynek középpontjában a valamitől való szabadság állt - tette hozzá, hangsúlyozva ugyanakkor: voltak, akik már akkor felismerték - "önök előbb, én később" -, hogy nem lesz elég azt megmondani, mitől akarunk szabadok lenni, arra a kérdésre is meg kell találni a választ, mire akarjuk használni a szabadságot.   

Ezért kellett megtörténnie a második rendszerváltásnak 2010-ben, amikor "azt tettük, amit Antall József tanácsolt": "kétharmados, alkotmányos forradalmat csináltunk" - mondta, úgy értékelve, hogy a második rendszerváltás kijavítja és kiteljesíti az elsőt, megadja annak értelmét. A kormányfő ezt nemzeti, illetve keresztény rendszerváltásnak nevezte, amely kereszténydemokráciát eredményezett, középpontjában a keresztény szabadsággal.   

Orbán Viktor beszélt a liberális és a keresztény szabadság közti különbségekről, úgy fogalmazva, hogy míg az előbbi szerint mindent szabad, ami a másik szabadságát nem sérti, addig az utóbbi tanítása szerint amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, azt te se tedd másokkal.   

A liberális szabadság szerint az egyéni teljesítmény magánügy, nem eshet a közösség erkölcsi megítélése alá; a keresztény szabadság szerint viszont az az egyéni teljesítmény érdemel elismerést, amely a közösség javát is szolgálja: öngondoskodás és munka, saját egzisztencia megteremtésére való képesség, tanulás, egészséges életmód, adófizetés, családalapítás, gyermeknevelés, a nemzet dolgaiban és történelmében való eligazodás képessége, a nemzet önreflexiójában való részvétel - fejtette ki.   

Azt is mondta, hogy a liberális szabadság álláspontja szerint a liberális demokráciáknak a liberális internacionalizmus jegyében végül össze kell olvadniuk, e világkormány európai pillére pedig az Európai Unió lenne összekapcsolódva "a Clinton-, Soros-féle Egyesült Államokkal". "Ez volna a kizárólag a józan észre épülő liberális birodalom", amelyet már Immanuel Kant német filozófus is javasolt - fűzte hozzá.   

Ezzel szemben a keresztény szabadság azt tanítja - mutatott rá -, hogy a nemzetek szabadok, nem kényszeríthetők egy globális kormányzás törvényei alá, a birodalmak szükségszerűen elnyomják a nemzeteket, ezért veszélyesek, nem kívánatosak.   

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy noha ma még liberális korszellem uralkodik, de a világrend megbillent, geopolitikai átrendeződés és technológiai forradalom megy végbe. Az európai civilizáció döntő változás előtt áll, a liberális szabadságra épülő demokráciák pedig nem tudnak többé értelmet adni a kontinensnek - mondta, jelezve: a kereszténydemokrata válasz az új helyzetre az, hogy Európának világos civilizációs küldetése van, újra és újra meg kell alkotnia a keresztény szabadságot.

(Forrás: MTI)

süti beállítások módosítása