Szeptember 13-án indul a visszaszámlálás – nem érdemes lemaradni az egy év múlva kezdődő budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról.

A rendezvény előkészületeiről nyilatkozott a bíboros a Magyar Kurírnak. A teljes cikk ide kattintva olvasható, alább Erdő Péter néhány gondolatát idézzük.

sokféle módon lehet a jövő évi kongresszuson részt venni: nem csak úgy, hogy a Hungexpo területén reggeltől délutánig mindennap ott van valaki, bár nyilván lesz egy „kemény mag”, amely az egészen részt vesz. Körülbelül tizenötezer ember fér el fedett térben, ülőhellyel, de ha nagyobb lenne a jelentkezők száma, akkor más pavilonokban őket is tudjuk majd fogadni. Az igazán nagyszámú résztvevőt azonban a nyitó szentmisére várjuk a 66 ezer ülőhelyes Puskás-stadionba; szeptember 19-én, szombat délutánra a Kossuth téri liturgiára és az azt követő körmenetre; illetve szeptember 20-án, vasárnap délelőtt a záró szentmisére. Ezeken lesznek olyanok is a meghívottak között, akik nem katolikusok.

Délutánonként mi magunk olyan programokat szervezünk például, mint hétfőn a Csík zenekar fellépése vagy kedden egy vonatos zarándoklat Esztergomba, amelyen útközben az egyik vagonban lesz lehetőség szentségimádásra is. Szerdán a keleti katolikus püspökök nagy koncelebrált szentmiséjére kerül sor, ugyanezen a napon tíz budapesti plébánián látják vendégül a különböző nyelvű csoportokat szentmisére és kötetlen együttlétre. A bazilika előtti téren egy hosszabb, énekkel kísért szentségimádásra invitálunk mindenkit, különösen a fiatalokat. Szombat délelőtt családokat várunk a Margit-szigetre, délután pedig hatalmas szentmisére készülünk a Kossuth téren. Ezután fáklyás menetben visszük egészen a Hősök teréig az Oltáriszentséget. Másnap, vasárnap ugyanott tartjuk a záró szentmisét, amit a pápa, ha eljön, akkor természetesen ő, vagy ha legátust küld, ahogy az utóbbi időben szokásos volt, akkor a küldött vezeti.

Érdemes a stadionbeli misére és más nyitott programokra is időben regisztrálni, mert bizonyos létszámig ülőhelyet is tudunk biztosítani, bárkinek ingyenesen. Ajánlom, hogy a csoportok, melyek együtt szeretnének maradni, mihamarabb jelentkezzenek. Ettől még e nyilvános eseményekre bárki eljöhet, de egy idő után már nem tudunk ülőhelyet biztosítani.

Katolikusok a világ minden tájáról összejönnek, hogy kifejezzék hitüket az Oltáriszentségben, és az örömüket, a hálájukat ezért az ajándékért, ugyanakkor tanúságot tesznek a világ előtt is. Az utóbbi időben e tanúságtétel hangsúlyos része a segítő szeretet, így a kongresszus nyitó szentmiséjét megelőző napon, szeptember 12-én Budapesten, de több vidéki városban is vendégül látunk sok hajléktalan vagy rászoruló embert: nem csak egységcsomagot osztunk, hanem ténylegesen együtt étkezünk velük.

A magyar egyház arra az alapvető fölismerésre jutott, hogy a plébániák fő funkciója nem olyanfajta pasztorális ellátás, hogy amire igény van, azt kiszolgáljuk, hanem a misszió. A plébániák missziós egységek történelmi eredetüknél fogva is, s ha ma azt akarjuk, hogy éljenek, akkor ezt a szerepet kell fölfedeznünk és megélnünk. Ezért adtuk ki az amerikai tapasztalatot tükröző Újraépítve című könyvet, amelynek témájára papi továbbképzéseket szerveztünk, a képviselő-testületek vezetőit hívtam össze az egész egyházmegyéből, hogy velük is átbeszéljük. Jöjjünk rá mindannyian, akik egy plébánia tagjai vagyunk, hogy küldetésünk van a templomba nem járók, sőt, a nem hívők felé is. Igen ám, de ahhoz, hogy őket megszólíthassuk, nekünk magunknak is át kell éreznünk, hogy mi az üzenet. Kell tudnunk, hogyan szólítsuk meg őket, úgy kell tudnunk szervezni a belső plébániai életünket, hogy akit egyszer meghívunk, jól érezze magát, és nemcsak a szórakozás szintjén, hanem mélyebben. Ehhez át kell alakulnunk, de ettől nem kell megijedni: ez a feladat. Ez a megújulás lehet igazán a hozadéka, a legfőbb eredménye az eucharisztikus kongresszusnak.

(Forrás és fotó: Magyar Kurír)