Varsóban megemlékeztek a II. Világháború kitörésének 80. évfordulójáról.

Hitler augusztus 31-én adta ki a parancsot Lengyelország lerohanására. A támadás szeptember 1-jén hajnalban indult, így a támadás ürügyéül szolgáló provokációt előző este kellett végrehajtani.

1939. augusztus 31-én este a rendkívül feszült nemzetközi helyzetben bombaként robbant a hír, hogy lengyel támadás érte az akkor Németországhoz tartozó Gleiwitz város rádióállomását, és több más német célpontot a lengyel határ mentén. A kortársak nem tudhatták, hogy valójában a németek álltak a provokációk mögött, amit Németország közvetlen háborús okként használt Lengyelország ellen.

A BBC jelentette 1939. augusztus 31-én, késő este: „Jelentések szerint támadás történt a lengyel határ túloldalán, Sziléziában található Gleiwitzrádióállomása ellen. A német hírügynökség jelenti, hogy a támadásra ma este nyolc óra körül került sor, amikor a lengyelek erőszakkal behatoltak a stúdióba, és lengyel nyelvű közleményt kezdtek sugározni. A jelentések szerint a lengyelekre tüzet nyitó német rendőrség negyedórán belül felülkerekedett a támadókon. A lengyelek közül többen életüket vesztették, a pontos számok azonban még nem ismertek.”

A német hírügynökség további jelentéseiből kiderült az is, hogy hasonló incidensre került sor a hochlindeni vámháznál és Pitschenben, egy erdészeti központnál is. A német jelentések szerint összesen 21 határincidens történt augusztus végén, amiért kivétel nélkül a lengyeleket tette felelőssé a német kormány. Másnap hajnalban Hitler – egyebek mellett – a „lengyel agresszióra” hivatkozva indította meg Lengyelország elleni hadjáratát.

A Gleiwitz szélén álló rádióállomás elleni támadás egy nagyobb terv része volt. Az SD vezetése olyan, a lengyel határ közelében fekvő, elszigetelt objektumokat keresett, amelyek kiváló célpontjai lehetnek a színlelt lengyel támadásoknak. Így jelölték ki a hochlindeni vámházat, a pitscheni erdészeti központot és a gleiwitzi rádióállomást.

A teljes akció végrehajtásához közel 200 SS-katonát toboroztak. A számukra ismeretlen feladat előkészületei során lengyel uniformist és felszerelési tárgyakat kaptak, megismerkedtek a lengyel hadsereg szokásaival, szabályaival, még a frizurájukat is lengyel módra nyírták meg. Az SS-katonák egy másik csoportjára a „lengyel civilek” szerepét osztották, egy harmadik csoport pedig német rendőregyenruhát kapott, az ő feladatuk a lengyel támadók elleni felmentő sereg eljátszása volt.

(Forrás: Origo.hu)