Nemzetközi biblikus konferenciát tartottak Szegeden. Elhangzott többek között: Gazdasági paradigmaváltás akkor jön létre, ha  az ember lesz az alanya és célja a gazdálkodásnak.

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata óta (1789), illetve a II. világháború borzalmai ihlettek ENSZ Egyetemes Emberi Jogok nyilatkozata óta (1948), általánossá vált Európában az Istentôl független társadalomról és kötelességektőél független személyi jogokról gondolkodni. Az antik világban, a zsidóság és a kereszténység közösségeiben ugyan hierarchikus társadalomról beszélünk, de Isten előtti felelősség, erények és a kötelességek oktatása és vallás szankcionálása általános volt. Mivel ezek megfelelô gyakorlása a társadalom és a közösségi élet minőségét alapvetően meghatározzák.

A lelkiismeret vagy a szív tisztasága, a kultuszban részvétel az egész társadalom számára fontos volt. Platón Az állam című művében négy kardinális erényt határoz meg: igazságosság, mértékletesség, bátorság, bölcsesség. Úgy vélte

„A jó emberek politika-kerülésének az az ára, hogy náluk hitványabbak uralkodnak felettük.”

Teológiai erényeknek a hit, remény, szeretet vallásos megalapozása szintén fontos volt az antik világban.

Ezeket az erényeket, vagy morális kategóriákat egy-egy konkrét bibliai vagy antik szövegpéldán, vagy szerzőn keresztül tanulmányozták a klasszikafilológusok, zsidó és keresztény teológusok, illetve patrisztikával foglalkozó szakemberek.

Baritz Sarolta Laura, Domonkos rendi nővér többek között arról tartott előadást, hogy az erkölcs és az erény hogyan van jelen a közgazdaságtanban.

Lehetséges-e paradigmaváltás a gazdasági életben? A neoklasszikus közgazdaságtan etikai háttere az utilitarizmus. Alapvető elve, hogy a gazdaság legfőbb célja a profit maximalizálása. Ebben a gazdasági rendszerben az ember, és vele együtt az erkölcsi értékek, az erény az eszközök szintjére süllyednek.

Gazdasági paradigmaváltás akkor jön létre, ha a most említett fogalmakat a valódi helyükre tesszük. Ha az erényetika lesz a gazdasági gondolkodás alapja, ahol az ember alanya és célja a gazdálkodásnak, ahol a gazdasági fő cél a közjó létrehozása, ahol a gazdasági struktúra és az ember viszonyában az erkölcsi alapokon álló ember lesz az elsődleges, egészen más gazdasági rendet kapunk, mint az utilitarista főáramú gazdasági rend. 

Jakubinyi György ünnepélyes keretek között nyújtotta át a rangos Gnilka-díjat Kocsi György biblikus tanárnak. A díjat 2011 óta minden évben olyan tudós veheti át, aki a magyar bibliatudomány előmozdításához jelentősen hozzájárult.

Benyik György, a biblikus konferencia szervező igazgatója az augusztus 26-i megnyitón köszöntötte az eddigi évekhez képest is jóval nagyobb létszámban összegyűlt előadókat, vendégeket és érdeklődőket. 

(Forrás: Magyarkurir, és https://www.sznbk1988.hu/)