Augusztus elsején a Farkasréti temető ravatalozójában búcsúztatták a rádiós újságírót.
Jálics Kinga, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztő-műsorvezető munkatársa 2019. július 4-én végleg elaludt otthonában, fia és leánya jelenlétében. Halálának hírét leánya, Jálics Petra tudatta azzal, hogy édesanyja szép, tartalmas, teljes életet élt, szerető családdal, igaz barátokkal, kedves, segítőkész kollégákkal körülvéve. Nagyon szerette a munkáját, ami hivatás volt számára, ez adott neki erőt betegsége idején is.
– Jálics Kinga értékmentő volt, a magyar kulturális újságírás élő legendája
– írta róla Juhász Judit, a Katolikus Rádió első vezérigazgató-helyettese, amikor Kinga 2012-ben megkapta a Szervátiusz Alapítvány díját.
Jeney Kinga néven látta meg a napvilágot 1943. április 16-án. Apja Jeney István lóversenytréner, huszárszázados, édesanyja Bezegh-Huszágh Éva tanár volt. Osztályidegenként kitelepítették őket, így az álmodott balerina-karrierről már kisgyerekként le kellett mondania. Három év elteltével először Leányfalura tudtak költözni, ahonnan a szentendrei ferences gimnáziumba járt, majd sikerült visszatelepülniük Budapestre.
1961-ben érettségizett. 1971-ben az ELTE Bölcsészkarán végzett angol nyelv és irodalom szakon. Dolgozott a Tükör című hetilapnál, a Film Színház Muzsikának főszerkesztője is volt. Később több lapnak is munkatársa lett: Új Magyarország, Európa Magazin, Képes Európa, RTV Újság, Nők Lapja, Fotóművészet, Jazz, Ez a divat, Operaélet, Cash Flow, Sky Magazin, Táncművészet, A mi otthonunk, Taps, Keresztény Élet. Fotózott, cikket írt, könyvet is szerkesztett, kedvenc műfaja az interjú és a riport volt. Pályafutásának utolsó másfél évtizedében a Magyar Katolikus Rádió kötelékében, munkatársai és a hallgatók szeretetétől övezve gyakorolta szeretett hivatását.
A Magyar Katolikus Rádiónak indulásától kezdve, tizenöt éven át munkatársa volt. A művészetek többféle ága érdekelte. Kereste a különleges, izgalmas egyéniségeket; beszélgetéseket, interjúkat készített velük. Kitartással dolgozott és nagy örömmel osztotta meg élményeit a hallgatókkal. Legismertebb műsorai közé tartozik a Meghívó című kulturális ajánló valamint A magyar művészet élő legendái.
Én küzdő vagyok. Szeretem a „nagyvadakat” szóra bírni. Pályakezdésem hajnalán is ilyen voltam. Azokban az időkben még nem volt internet, tehát megnéztem a színész előadásait, s órákat jegyzeteltem a Színháztudományi Intézetben. A jutalmat már az interjúkészítés közben megkaptam. Micsoda élmény látni a derűt beszélgetőtársam tekintetében!
– írta magáról a Katolikus Rádió tizenöt éves jubileuma alkalmából megjelent kiadványban, majd így folytatta – ha betegség ér utol, és győzködnek a nagy tekintélyű, szigorú vagy épp mosolygó szemű doktor bácsik, nénik, hogy gyógyulásomért sokat tehetek, akkor újra csak KÜZDÖK. Mert én küzdő vagyok.
Három évig tartó küzdelme a betegséggel életének 77. évében véget ért. A Farkasréti temető ravatalozójában családtagjai, barátai, munkatársai és tisztelői búcsúztatták. Hamvait kívánsága szerint az Adriai-tengerbe szórják.
(Fotó: MB és katolikusradio.hu)
