Nyilvánosságra hozták a 2019. évi általános felsőoktatási felvételi ponthatárait.

A 2019-es felvételire 112 ezren jelentkeztek: alapszakokra összesen 85 ezren, osztatlan képzésre 15 ezren, mesterszakra 19 ezren, felsőoktatási szakképzésre 11 ezren próbáltak bejutni.

Az év legnépszerűbb alapszakja a gazdálkodási és menedzsment 10 300 jelentkezővel, de több mint ötezren jelölték meg a kereskedelem és marketing, a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, a turizmus-vendéglátás, valamint a gépészmérnöki szakot is.

Budapesten Pont Ott Parti keretében hirdették ki a ponthatárokat szimbolikus gombnyomással, majd sajtótájékoztatót tartottak.

Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára azt mondta, izgalmas és sikeres perióduson vannak túl: 78 900 jelentkezőt vettek fel, 3 ezerrel többet, mint tavaly.

Ha a jelentkezők számához viszonyítjuk a felvettekét, akkor többen boldogok, mint szomorúak - jegyezte meg Bódis József, hozzátéve: akiknek nem sikerült bejutniuk a felsőoktatásba, még pótfelvételizhetnek.

Horváth Zita, a tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy állami támogatással mintegy 62 ezren, míg önköltséges formában csaknem 17 ezren tanulhatnak tovább.

A diplomára vágyók többséget az elmúlt évekhez hasonlóan alapképzésre vették fel: csaknem 54 ezer jelentkezőt. Osztatlan képzésben több mint 7 ezren, mesterképzésben 11 ezren vehetnek részt.

Még mindig a nappali munkarend a meghatározó - jegyezte meg Horváth Zita.

Alap- és osztatlan képzésre a legtöbb, csaknem 6 ezer jelentkezőt az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel, az ELTE-t a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Pécsi Tudományegyetem követi.

A legmagasabb ponthatárokat felvonultató szakok között említette a mechatronikai mérnökit, az ápolás és betegellátást (gyógytornász), valamint a nemzetközi biztonság- és védelempolitikait. Mechatronikai mérnök alapszakon például 440 volt a ponthatár a BME-n, és 463,7 az átlagpontszám a lehetséges 500-ból.

Ami a mesterképzéseket illeti, ott pszichológiára vették fel a legtöbb jelentkezőt, mintegy 560-at. Második a vezetés és szervezés, harmadik a kommunikáció- és médiatudomány, negyedik a nemzetközi tanulmányok szak - közölte.

A legmagasabb ponthatárt idén a Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Karának szolnoki, levelező nemzetközi gazdálkodás szakján húzták: ott 478 pont volt a limit. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakán sem volt sokkal alacsonyabb a ponthatár, 476-nál húzták meg. Ugyanez volt a limit a Nyíregyházi Egyetem levelező, állami ösztöndíjas turizmus-vendéglátás alapképzésén.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem három tanári képzése is felkerült a legmagasabb ponthatárok listájára: a matematika-orosz, a német-francia, valamint a történelem-latin szakos osztatlan tanári szakhoz is legalább 475 pont kellett. Az ELTE biológia-kémia tanári szakpárján is magas volt a limit, 471 pont, míg a történelem-spanyol osztatlan szakon 472 pontnál húzták meg a határt.

A Budapesti Corvinus Egyetemre (BCE) közel három és fél ezer új hallgatót várnak szeptemberben - a tavalyihoz képest csaknem háromszázzal több hallgató számára vált lehetővé az államilag támogatott oktatás.

A BCE három kara közül a legtöbb jelentkezőt, 2449-et a gazdálkodástudományi karra vettek fel, a társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok kar 738 hallgatóval, a közgazdaságtudományi kar pedig 297 új diákkal indíthatja el képzéseit 2019 őszén.

A legnépszerűbb szakok a gazdálkodási és menedzsment alapszak, a pénzügy-számvitel és a gazdaságinformatika voltak.

Az új hallgatók közül ősszel 2835-en támogatottként, 649-en pedig önköltségesként kezdhetik meg tanulmányaikat.

A nappali tagozaton ösztöndíjjal támogatott alapszakokra 421 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, de az önköltséges képzésekkel együtt is 374 feletti az átlagponthatár, emellett hét képzésen a jelentkezési átlagpontszám a 460-at is meghaladta.

A 470-et meghaladó extra átlagpontszámokkal a nemzetközi gazdálkodás és az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok szakra vett fel hallgatókat az intézmény. Adatsoraik szerint összesen több mint 20 ezren adtak be jelentkezést az egyetemre, közülük 3484 diák nyert felvételt: 2507-en alap-, 914-en mesterképzésre, 63-an osztatlan képzésre iratkozhatnak be.

Az egyetem jelezte: a székesfehérvári campuson van még lehetőség pótfelvételire.

 Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) a felvételi eljárásban csaknem 13 és fél ezren jelölték meg első helyen, így nem véletlen, hogy rekordszámú új hallgatót várnak: szeptemberben az előző évinél több mint négyszázzal több, 10 170 elsőéves kezdi meg tanulmányait az egyetemen.

A felvételi eredmények szerint több hallgató ülhet be a padokba az állam- és jogtudományi karon, az informatikai karon, a pedagógiai és pszichológiai karon és a társadalomtudományi karon is, minden ötödik gólya pedagógusnak készül.

Kari bontásban, budapesti képzési helyszínen a legtöbb új felvett a Bölcsészettudományi Karra (2330) érkezik, a BTK-t a Természettudományi Kar (1188) követi, a harmadik pedig a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1124) lett. A legnépesebb ELTE-s szak a jogászoké (757 fő), őket követik a programtervező informatikusok (673 fő) és a gyógypedagógusok (537 fő).

A magyar jelentkezők számára angol nyelven indított képzéseken is nagyarányú a növekedés: az előző évhez képest csaknem 30%-kal többen, 195-en kezdhetik meg tanulmányaikat angol nyelven. Az egyetem legnépszerűbb angol nyelvű szakja a Társadalomtudományi Kar nemzetközi tanulmányok alapszakja lett, ahol kétszer annyian kezdenek idén, mint 2018-ban (47 fő).

Az állami finanszírozásban részt vevő gólyák átlagpontszáma a pszichológia alapszakon a legmagasabb (466), de kiemelkedően magas többek között a jogász osztatlan (458), a matematika (443) és a fizika (423), vagy éppen az angol nyelven induló alkalmazott közgazdaságtan (455) és a nemzetközi gazdálkodás (445) állami ösztöndíjas alapszakosai esetében is.

Az ELTE-n a legmagasabb ponthatárt (475 pont) három tanári szakon húzták meg: ezt azoknak kellett elérnie, akik matematikatanár – orosz nyelv és kultúra tanára, német nyelv és kultúra tanára – francia nyelv és kultúra tanára, valamint történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára – latin nyelv és kultúra tanárának szeretnének tanulni.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a szeptemberben induló új tanévre 4774 új hallgatót vesz fel. Az intézmény alapképzéseire felvételt nyert jelentkezők létszáma és átlagpontszáma is magas: az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedő, 418,8 volt, önköltséges formában felvettekkel együtt pedig 416,2 volt.

Mesterképzésben csaknem ezren kezdhetik meg az ősszel tanulmányaikat, illetve további több mint ezren nyertek felvételt idén januárban a BME mesterszakjainak valamelyikére. Az egyetemre jelentkező több mint 11 ezer diák 21 százaléka valamelyik mesterképzést jelölte meg, ez az arány 7,5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál.

Összesen 11 549 felvételiző választott valamilyen orvosi képzést, ebből 8 474 felvételi jelentkezés érkezett idén támogatott képzésre.

Idén az ápolás és betegellátás a legnépszerűbb orvosi-egészségtudományi alapképzés a felvételi statisztikák alapján, 5619-en jelölték meg a jelentkezési lapon. A képzési terület második legnépszerűbb szakja az általános orvos osztatlan mesterképzés 2873 jelentkezővel.

A három orvosi-egészségtudományi osztatlan szakon előzetes ponthatárokat húztak - az általános orvosin 380, a fogorvosin 390, a gyógyszerész szakon 385 pontnál kevesebbel esély sem volt állami ösztöndíjas helyet szerezni.

Az orvos- és egészségtudományi területen Semmelweis Egyetemen (SE) a legmagasabb a ponthatár.

Az SE hat karára összesen 2119 hallgató nyert felvételt, akik közül 84-en önköltséges formában tanulnak majd. Az orvos- és egészségtudományi területen a korábbi éveknek megfelelően a Semmelweis képzéseire való bejutáshoz volt szükség a legmagasabb pontszámra.

Az osztatlan képzések közül az orvosi és a fogorvosi képzésre továbbra is mintegy háromszoros a túljelentkezés az elsőhelyes jelentkezők számát nézve, több népszerű szakon pedig tovább emelkedtek a ponthatárok. Az Általános Orvostudományi Karon (ÁOK) az államilag finanszírozott képzésben 442 pontra volt szükség a bejutáshoz, ami egy ponttal magasabb a tavalyinál. A képzésre felvettek átlagpontszáma meghaladja a 460-at. 398-an kezdhetik meg tanulmányaikat a karon államilag finanszírozott, hárman önköltséges képzésben; utóbbi esetében 450 lett a ponthatár.

Az Egészségügyi Közszolgálati Kar három képzésére - egészségügyi szervező, egészségügyi menedzser és szociális munka - 113-an jutottak be a mostani felvételi eljárásban. A ponthatárokban nincs jelentős változás az elmúlt évhez képest.

Az Egészségtudományi Karon emelkedő ponthatárok mellett, 1264-en nyertek felvételt, ami mintegy negyven fős emelkedést jelent a múlt évhez képest. A karon a korábbi évekhez hasonlóan a gyógytornász és a dietetikus képzés esetében a legmagasabb a ponthatár, az államilag támogatott alapképzés esetében előbbinél 439, utóbbinál 417 pontot kellett elérni a felvételhez.

A Fogorvostudományi Karra (FOK) való bejutáshoz a tavalyival megegyezően magas, 434 pontra volt szükség a bekerüléshez; 96-an nyertek felvételt. az első évre jelentkezők között azonban vannak újrafelvételizők és másoddiplomások is.

A Gyógyszerésztudományi Karon tovább emelkedett a ponthatár, idén a tavalyihoz képest hattal több, 398 pontra volt szükség a bejutáshoz. Ennek nyomán 163-an kezdhetik el a tanulmányaikat. Ugyancsak nőtt a ponthatár a Pető András Karon; 82 hallgatót vesznek fel a budapesti képzésre, a 106 fős maximális keretszám feltöltésére pedig pótfelvételi keretében nyílik lehetőség. A székhelyen történő, budapesti oktatás mellett 2019 szeptemberétől két határon túli - erdélyi és vajdasági - képzéssel bővül a kar portfóliója - közölte honlapján az intézmény.

Négy kar (Általános Orvostudományi Kar, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Fogorvostudományi Kar, Pető András Kar) még pótfelvételit hirdet majd.

A Budapesti Gazdasági Egyetemen 6 192 elsőéves kezdheti meg tanulmányait, 6 százalékkal többen, mint az előző évben.

A felvett hallgatók 61 százaléka állami ösztöndíjasként kezdi majd meg tanulmányait az egyetemen. Ugyancsak átlag feletti a növekedés a levelező képzésekre felvettek arányában, amely azt mutatja, hogy a munka mellett való tanulás egyre elterjedtebb modellé válik. Az idei évben az átlagosnál jobban nőtt az idegen nyelvű képzésekre felvettek aránya, ez is mutatja, hogy a felvételizőknek egyre fontosabb, hogy nemzetközi környezetben tanulhassanak és fejleszthessék nyelvtudásukat.

A Szegedi Tudományegyetemre a tavalyinál 6 százalékkal több, 6159 új diákot vettek fel. A külföldi hallgatók jelenleg is folyó felvételi eljárásának eredményeként várhatóan több mint 7500 új hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben az SZTE-n.

Az egyetemre negyvennégy országból 14 596 továbbtanulni kívánó több mint 27 ezer jelentkezést adott be.

Az új hallgatók közül 4060-an alap-, 776-an mester-, 930-an osztatlan, 393-an felsőoktatási szakképzésen kezdik meg tanulmányaikat. Állami ösztöndíjas képzésen 5141, önköltséges finanszírozási formában 1018 új hallgató tanul majd a szegedi egyetemen.

A legmagasabb pontszámmal – 455 ponttal – az Állam- és Jogtudományi Kar nemzetközi tanulmányok szak állami ösztöndíjas helyeire lehetett bejutni. Jelentősen nőtt az orvos- és egészségtudomány, az informatika, a gazdaság-, a jogi-, a bölcsész- és a természettudományi képzési területre felvettek, valamint a távoktatásban résztvevők száma.

Magas pontszám kellett az állami ösztöndíjas helyekre a pszichológia (443 pont), a kommunikáció- és médiatudomány (441 pont), a jogász (440 pont), az általános orvos (428 pont), a fogorvos (427 pont), a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (416 pont), az ápolás és betegellátás - gyógytornász (403 pont), a kereskedelem és marketing (402 pont), a gazdálkodási és menedzsment (400 pont), valamint a pénzügy és számvitel (400 pont) nappali munkarendű szakokon is.

Azok, akik most nem felvételiztek vagy nem jártak sikerrel, részt vehetnek a pótfelvételiben. Ezt a felvi.hu-n hirdetik meg jövő hétfőn. A jelentkezési és hitelesítési határidő augusztus 7-e, a ponthatárokat augusztus 26-án állapítják meg - közölte Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke. Pótfelvételizni kizárólag elektronikus úton, egyetlen helyre lehetséges, a meghirdetett képzések nagyrészt önköltségesek.

(Forrás: MTI, eduline.hu)