Annyi minden lehetne egy fiatalból: vállalkozó, mérnök, influencer, sztárséf vagy tűzoltó, katona, akár még vadakat terelő juhász is.

Ők öten azonban lelkipásztorok akartak lenni – az Evangélikus Élet magazin "pályakezdő" evangélikus lelkészeket kérdezett, és öt választ kapott arra a kérdésre, hogy a 21. században miért választja valaki ezt a hivatást.

A bobai evangélikus gyülekezet segédlelkésze, Hegedüs Gábor szerin

a ma lelkészének lendületesnek és jó humorúnak kell lennie, ezért ő is boldogságot szeretne csempészni az emberek életébe

Kovács Barbara érettségi után ugyan egészen másfelé indult, de nem találta a helyét a gazdasági képzésben, így egy év után váltott: "Belső indíttatás volt, hogy ezt a hivatást válasszam" - mondja a pécsi gyülekezet lelkésze.

Barcsik Zoltán, a bonyhádi gyülekezet segédlelkésze az elcsendesedés, a közösségi lét, és az Istennel való találkozás lehetőségét emelte ki.

Réth Katalin, aki ma már a békéscsabai evangélikus iskola lelkésze, a pályaválasztáson gondolkodva több hivatással is kacérkodott. Lelkészük munkájába belelátva kezdte érdekelni a lelkészi hivatás: "rájöttem, hogy a lelkészségben megvan minden, ami engem érdekel. Azt éreztem, hogy a saját képességeim szerint lelkészként tudnék a legtöbbet tenni az emberekért."

Sinkó Gábor történelem tanárként dolgozott. Óráin a kereszténység témakörével foglalkozva előkerült az istenhit kérdése,

a történelem óra hittan órává változott, ő pedig azt érezte, ezzel kellene foglalkoznia.

Ma, a nyíregyházi evangélikus iskola lelkészeként Isten igéjének hirdetését tartja legfőbb feladatának: a kétezer éves alapüzenetet kell a jelen történelmi helyzetben közvetítenie. "Ehhez a lelkésznek arra van szüksége, hogy értse a múlt nyelvét és a mai emberek nyelvén is legyen képes jól kommunikálni."

A teljes cikket itt olvashatják el.