Ám ezt valamiért nem verik nagy dobra az intézmények, miközben a negatív esetekkel tele van a média, a közbeszéd.
Példaértékű gyermekvédelmi konferenciát rendeztek Budapesten, ahol tucatnyi jó gyakorlatot ismerhettek meg a résztvevők arról, hogy mit tesznek a hazai katolikus iskolák a gyermekek oktatása mellett nevelésük, kiteljesedésük, biztonságos és sikeres felnőtté válásuk támogatása terén. Amilyen hasznos és örömteli egy ilyen esemény megtartása, annyira furcsa, hogy zártkörű volt a program. Lehet persze emellett érveket sorakoztatni, mégsem pozitív kicsengésű üzenet ez – mintha titkolnivalója lenne a szervezőknek. Tartottak ugyanakkor délidőben egy sajtókonferenciát, amelyre viszont egészen sajátosan sikerült meghívni a média képviselőit. Ott volt a Magyar Kurír, az MTI, az Index, a 444 munkatársa egyaránt, belterjesnek tehát aligha nevezhető a megszólítottak köre, miközben például a SZEMléleknek – és még ki tudja, kiknek – „nem jutott” invitálás, de végül lehetőséget kaptunk a részvételre.
Hogy mi történt ezen a sajtóbeszélgetésen, arról hű képet festenek a nevezett orgánumok beszámolói, érdemes ezeket is átolvasni. Az viszont nagy talány, hogy mi lett volna, ha nem érkezik részünkről kérdés a nyilvánvaló pozitívumokra vonatkozóan, ugyanis a a konferencia címében és alcímében egyaránt megjelenő „gyermekvédelem” kifejezés negatív kicsengése mellett a megszólalók felvezető szavai és az újságírói kérdések egyaránt a problémákat – többnyire a szexuális zaklatás helyzetképét – boncolgatták.
Pedig ha valamit, hát épp a megoldást, gyermekeink értékorientált támogatását várnánk el joggal a keresztény szellemiségű oktatási intézményektől, a gondok szaporítása helyett.
És lám, csak kérdezni kellett! Szentes Judit, a Katolikus Pedagógiai Intézet gyermekvédelmi szakértőjének tájékoztatása alapján kiderült, hogy a konferencia második felében tucatnyi jó gyakorlattal ismerkedhetnek meg a kiváltságos résztvevők, de ez csupán válogatás a rengeteg pozitívumból, amellyel a hazai katolikus iskolák segítik diákjaikat a boldog felnőtté válás útján. Az sem marad le ezen példák megismerésének lehetőségéről, aki nem jutott be a rendezvényre, ugyanis az Embertárs folyóirat friss száma ugyanebbe a gondolati körbe enged betekintést.
A sajtóeseményen érthető figyelem összpontosult Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát irányába, aki beszámolt róla, hogy a témát érintő sebeik feltárásakor kezdetben tartottak a médiától, ám felismerték a nyilvánossággal való őszinte kapcsolat pozitív hozadékát. Sőt, a bizalom épülésének jeleit is örömmel fedezik fel az igazsággal való szembenézés következményeként.
A pannonhalmi zaklatási témában az akkori főapát, Várszegi Asztrik elsőként a SZEMléleknek adott részletes interjút, amelyben szóba került a gyógyulás folyamata, a gyermekvédelmi intézkedések bevezetése, a püspök egyben bocsánatot is kért amiatt, "hogy mi, keresztények ilyenek is vagyunk". A 2015-ben megjelent cikk az alábbi képre kattintva olvasható.
Ugyancsak a bencés szerzetes mutatott rá, hogy ma már nem lehet régi módszerekkel felnőtté nevelni a fiatalokat. A büntetésre épülő, félelem-alapú elvárásokat fel kell váltania az értékelő, kooperatív nevelési modellnek, ahol nagy szerep hárul például a diákönkormányzatra. – Legyenek keretek, de ezek meghatározásába vonjuk be a fiatalokat is! Örömmel figyeljük meg a diákönkormányzat tevékenységében való részvétel személyiségfejlesztő hatását – mutatott rá Cirill főapát.
Hans Zollner, a Pápai Gergely Egyetem Gyermekvédelmi Központjának igazgatója a családok erősítésének fontosságát hangsúlyozta, rámutatva, hogy a bántalmazások többsége is ebben a rokoni körben történik. A jezsuita szakértő a sajtóbeszélgetést követően interjút adott a SZEMléleknek, amelyet hamarosan közzéteszünk értékmagazinunk felületén.
Kérdésünkre Hortobágyi T. Cirill nem csupán azt erősítette meg, hogy szerintük is számos pozitívummal gazdagítják az egyházi iskolák a fiatalok nevelésének összképét, hanem ők is készek tanulni az állami iskolák jó példáiból. Az általa említett Arizona program is egy ilyen kezdeményezés, amelyre külön kitértek a konferencia csoportfoglalkozásai keretében.
Kattintásra galéria nyílik
Vegyes érzésekkel távoztunk a rendezvényről, hiszen egy „súlyos”, rengeteg embert érintő témában őszinte, előremutató, a pozitívumokat is felszínre hozó eseményről adhatunk hírt, ám hogy hírt adhatunk róla, az szinte csak a véletlennek köszönhető.
Nyilván minden változáshoz idő kell, de ideje lenne bátrabban belenézni a tükörbe, s engedni, hogy mások is lássák azt a képet – a végén még kiderülhet, hogy egyes, kétségkívül fájó esetek mellett tengernyi értékre csodálkozhatna rá a társadalom. Fontos lépés volt e téren a budapesti konferencia megtartása, ám érdemes tovább haladni az úton, mindannyiunk örömére.
