A jövő kiművelt emberfői akadémiai testületet hoztak létre, öt évre választják meg tagjaikat.
Alulról szerveződő tudományos társaság jött létre, amely május 7-én tartotta alakuló ülését. Erre azt követően került sor, hogy idén januárban a Fiatal Kutatók Eseti Bizottsága megválasztotta a 24 induló tagot, márciusban pedig az MTA Elnöksége támogatólag jóváhagyta az FKA megalakulását.
A Fiatal Kutatók Akadémiája céljai:
A tudományos kiválóság elősegítése
A motiváció felkeltése és fenntartása a tudományos pálya iránt
Tehetséggondozás, mentorálás
A hazai fiatal kutatók sajátos nemzedéki érdekeinek képviselete
A tudományos pályán érzékelhető egyenlőtlenségek enyhítése
A fiatalok és az MTA, a kutatók és a társadalom közelebb hozása egymáshoz
Tudományos ismeretterjesztés
Kik lehetnek az FKA tagjai?
A Fiatal Kutatók Akadémiája alakuló ülésén meghatározták, hogy a legfeljebb 60 fős testületbe 40 – kisgyermeküket nevelők esetében 45 – év alatti, PhD-val rendelkező köztestületi tagok kerülhetnek, méghozzá öt évre. Kiválasztásuk fő szempontja a tudományos kiválóság, valamint tervezett tevékenységük. A Fiatal Kutatók Akadémiájának összetételénél a nemek, a tudományterületek és a földrajzi régiók közötti egyensúlyra törekednek. Az új tagokat az FKA-ba már bekerült kutatók választják évente.
Miért jött létre?
Az FKA célja, hogy az Akadémia testületeivel szorosan együttműködve részt vegyen az MTA tudományos tevékenységében, valamint itthon és külföldön képviselje a fiatal kutatók közösségét. Tevékenységével elő kívánja segíteni a fiatal kutatók szakmai fejlődését, illetve a kutatók és a társadalom közötti kapcsolat erősítését.
Előzmények:
A Fiatal Kutatók Akadémiájának története három éve, 2016 nyarán kezdődött. Akkor indult meg az az előkészítő munka, amelynek eredményeként 2017-ben a Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlésén első alkalommal megrendezték a Fiatal Kutatók Fórumát. Az eseményen a résztvevőknek lehetőségük nyílt megismerni egymás véleményét, javaslatokat megfogalmazni a különböző tudományterületeken dolgozó fiatal kutatók helyzetéről.
Miért választják a tudományos pályát a fiatalok?
Az első nagyszabású magyarországi felmérés a 45 év alatti fiatal kutatók helyzetét elemezte. Az 1760 ember által kitöltött kérdőíves felmérés legfőbb megállapítása az volt, hogy a tudományos pályát választókat leginkább a felfedezés izgalma és a tudományos elhivatottság motiválja, de a jelentős mértékű pályaelhagyás megelőzéséhez fontos lenne a bérek további emelése, a kutatási források bővítése és az infrastruktúra fejlesztése.
Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) – végül ez lett a testület elnevezése.
A Fiatal Kutatók Fórumával egy időben megkezdődött a „Fiatalok Akadémiájá”-nak létrehozását előkészítő munka. Tavaly májusban Pósfai Mihály, az MTA rendes tagja, a fiatal kutatók helyzetével foglalkozó, Lovász László által létrehozott eseti bizottság elnöke ismertette az akkor még „Fiatalok Akadémiája” néven létrehozni tervezett testület alapszabályára vonatkozó javaslatot, Lovász László elnök pedig arról tájékoztatta a Fiatal Kutatók Fórumán részt vevőket, hogy az MTA-n belül senki nem kifogásolta az új szervezet megalapítását, és hozzátette: egy ilyen testület fontos erőforrása lehet az egész magyar tudományos életnek.
Az FKA 2019-ben 24 fővel indult el.
10 fő az MTA Fiatal Kutatók Eseti Bizottságában közreműködő, az életkori kritériumoknak megfelelő személy, továbbá az MTA Fiatal Kutatók Eseti Bizottságához beérkező javaslatok alapján a tudományterület, nem és földrajzi régió figyelembevételével megválasztott további 14 fő.
Kikből áll az induló FKA?
Alpár Donát biológus, Semmelweis Egyetem
Bálint Erika vegyészmérnök, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Béni Szabolcs gyógyszerész, Semmelweis Egyetem
Csupor Dezső gyógyszerész, Szegedi Tudományegyetem
Dékány Éva nyelvész, MTA Nyelvtudományi Intézet
Enyedi Balázs kutatóorvos, Semmelweis Egyetem
Ercsey-Ravasz Mária-Magdolna fizikus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Janáky Csaba kémikus, Szegedi Tudományegyetem
Kiss Gábor Gyula fizikus, MTA Atommagkutató Intézet
Kóspál Ágnes fizikus, csillagász, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Kovács István János geológus, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Kubinyi Enikő etológus, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Lengyel Balázs közgazdász, MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont, IBS
Máté Ágnes irodalomtörténész, Szegedi Tudományegyetem
Neumann Eszter szociológus, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
Novák-Gselmann Eszter matematikus, Debreceni Egyetem
Schlosser Gitta vegyész, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Ősi Attila paleontológus, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sík Domonkos szociológus, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Solymosi Katalin növénybiológus, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Szöllősi Gergely fizikus, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Toldi Gergely kutatóorvos, Semmelweis Egyetem
Török Péter növényökológus, Debreceni Egyetem
Venglovecz Viktória biológus, Szegedi Tudományegyetem
Minden évben 12 új tagot választanak majd meg – reprezentálva az Élettudományok, Humán- és Társadalomtudományok, valamint a Természettudományok szakterületeit – addig, amíg az FKA létszáma el nem éri a 60 főt. A tagság 5 évre szól, ez idő után a tag alumnussá vagy alumnává válik. Minden évben annyi új tagot választanak be a testületbe, amennyi biztosítja a 60 fős taglétszámot.
(Forrás és fotó: MTA)
