A nemzetközi kutatómunkában a Szegedi Tudományegyetem professzora is részt vett.

Makra László szerint az volt a céljuk, hogy megvizsgálják, miként változik az allergén pollenek koncentrációja és előfordulásuk tartama, s ez milyen kapcsolatban van az allergiás megbetegedések gyakoriságával.

Három kontinens összesen 17 aerobiológiai állomásáról gyűjtöttek adatokat. Az ő vizsgálatuk volt az első, amely nem egyetlen pollenfajtát vagy fajták egy csoportját vizsgálta, hanem az adott állomáson mért összes pollenfajta összegzett évi számait vetette össze a meteorológiai paraméterekkel.

Megállapították, a hőmérsékleti maximumok és minimumok éves együttes növekedése szoros kapcsolatot mutat a szezonális pollentermelés emelkedésével. Az is világossá vált a mérési adatok elemzése során, hogy a fagymentes napok számának növekedésével meghosszabbodik a pollenszezon, növekszik a pollenkoncentráció is.

Arra lehet következtetni, hogy a hosszabb pollenszezon és a megnövekedett évi pollenkoncentráció hatására globálisan nő a pollenérzékenység és az allergiás megbetegedések száma - tudatta a professzor.

Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy a globális felmelegedés komoly egészségügyi kockázatokkal jár. Valószínűsíthető, hogy a közeljövőben fokozatosan emelkedni fog globálisan a pollenérzékenyek száma. Ennek egyik oka a környezetünkben egyre szélesebb körben alkalmazott kémiai anyagok mennyisége, a másik pedig az, hogy a globális felmelegedés révén az allergén növények élőhelyei észak felé kiterjednek. A hosszabbá váló pollenszezon szintén az allergiás megbetegedések számának a növekedését vonja maga után.

(Forrás: MTI, fotó: u-szeged.hu)