Vajon megosztó személyiséggé vált-e a katolikus egyházfő? Szükség van-e az egyház átfogó megújítására, és ha igen, akkor biztosan ezzel az intenzitással?

Perintfalvi Rita teológussal és Hodász András katolikus pappal Ferenc pápa közelgő csíksomlyói látogatása apropóján beszélgetett a 168 óra újságírója. A teljes írás ide kattintva érhető el, az alábbiakban néhány gondolatot idézünk az interjúalanyoktól.

Amikor 2013-ban a konklávé megválasztotta, a bécsi teológus barátaimmal elővettünk egy üveg havannai rumot, és megittuk az egészségére. Nagyon örültünk, hogy végre nem egy európai bíboros lett a pápa.

...rendkívül nehezen jut el a magyar hívekhez, hogy Ferenc pápa mit is gondol a világról, az egyházat érintő konkrét ügyekről. A média egyik része attól hangos, hogy Ferenc ránk szabadítaná a menekülteket, holott erről nincs szó. Aki veszi a fáradságot, és utánanéz, mit is mond erről az egyházfő, azt találja: szolidaritásra szólít fel, amely a legalapvetőbb keresztény érték, és leszögezi azt is, hogy a nemzetállamoknak meg kell maradniuk, azok határait pedig az egyes országoknak joguk van megvédeni. A politikusok általában a saját érdekeiknek megfelelően interpretálják a szavait.

Ne felejtsük el, hogy a katolikus egyház nem nemzeti, hanem univerzális egyház. Ferenc azt mondja magáról, hogy ő egy határok nélküli egyház pásztora. A szeretet parancsa számára egyetemes üzenet, amelyből senki nem zárható ki, ugyanakkor a világban létező kultúrák aszinkronitásban élnek egymással, azaz a társadalmi fejlettség szempontjából nagyok az eltérések, különféle módon gondolkodnak például a szexualitásról, a nők társadalmi szerepéről vagy éppen a melegek helyzetéről.

– P. R.: Az egyház nem ítéli el a fogamzásgátlást.
– H. A.: Nocsak! Kíváncsivá tesz.
– P. R.: Engedélyezi a természetes fogamzásgátlást.
– H. A.: Az nem fogamzásgátlás, hanem természetes családtervezés.

Az egyik legfontosabb és legszimpatikusabb vonása Ferenc pápaságának az irgalom szerepének ismétlődő kiemelése. Ez azért bonyolult ügy, mert a Szentírásban az irgalom és az igazságosság elválaszthatatlan fogalmak.

Nekünk, katolikusoknak folyamatosan tanulnunk kell, hogy az erkölcsi törvényeink nem arra valók, hogy fejbe vágjuk velük a másik embert.

Ferenc számtalanszor megerősítette, hogy miközben a bűnnel szemben fel kell lépnünk, a bűnös emberhez, aki mögött sokszor egy megtört, fájdalmas életút áll, irgalommal kell fordulnunk. Úgy kell közvetítünk Isten szeretetét a másik ember felé, hogy közben nem hagyhatjuk tévelyegni a rossz úton.

Ferenc az első pápa, aki nem csupán egyéni bűnökről beszél, hanem strukturális bűnökről is. Azt mondja, hogy a bűnös törvényekkel, rendszerekkel, diktatúrákkal szemben is fel kell venni a küzdelmet. Ebből következik például, hogy ha egy olyan jogszabály születik, amely bűnösnek kiáltja ki a hajléktalanokat, az ellentétes a jézusi tanítás szellemiségével.

A híveinket meg kell tanítanunk gondolkodni, és ezt most a politikai propaganda miatt ellenszélben kell megtennünk.

(Forrás: 168ora.hu)