Csak reformátusok és katolikusok kaptak, utóbbi vezetők egy része nem tudja, mire is adták nekik pontosan a lehetetlen időpontban megítélt összegeket.

December 23. idén vasárnapra esett. Ha nem így lett volna, akkor is meglepő lenne, hogy ezen a napon jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely összesen bő 72 milliárd forint fejlesztési célú támogatás döntését hozta nyilvánosságra. A Portfolio gazdasági lap nem véletlenül utal már a címében "példátlan időpontként" az esetre, ugyanis ismereteik szerint évek óta nem jelent meg vasárnap a hivatalos értesítő, egészen mostanáig.

Ami bennünket közvetlenül érdekel a jelentős pénzosztásból, az közel 26 milliárd forint – ennyit kapnak ugyanis a döntés nyomán hazai és határon túli egyházi szervezetek. Mintegy 4,8 milliárd jut külhoni célokra, miközben idehaza forintra pontosan 12 milliárdot kapnak különféle címzettek egyazon célra, éspedig "A Magyar Katolikus Egyház országos óvodafejlesztési programja" támogatásaként.

A meglepetés erejével érkezett hír kapcsán elkezdtünk rákérdezni számos egyházi vezetőnél, miről is van szó, és bár a kép az újabb megszólalásokkal folyamatosan tisztult, a kérdések is egyre szaporodtak. Ezeket a kérdéseket szeretnénk majd feltenni a kormányzat illetékesének, ám miután október 30. óta többszöri rákérdezés után sem jutott el odáig – két hónap alatt – a felelős államtitkár, hogy legalább azt jelezze, mikor tehetünk fel neki egyáltalán kérdéseket a hajléktalanokkal kapcsolatos rendelkezés témájában, egyelőre nem tűnik reálisnak újabb megkereséssel megzavarni a döntéshozók tevékenységét.

1. Miért éppen most, miért így?

Azon túl, hogy keresztényként alapvetően örvendetes a keresztény oktatás, nevelés támogatása, valahogy nagyon hiányzik ebből a történetből a hivatalos bejelentés, egy egyetértő kézfogás fotója a felek között, rövid nyilatkozat a támogatás céljáról. Helyette még csak hivatalos-féle rövidhír sem jött róla szembe, olyannyira, hogy ha a sajtó nem szúrja ki az ünnep kapujában, vasárnap közzétett információt, nem is tudnánk róla. Egyházi oldalról végképp nem kommunikáltak róla semmit, vagy ha igen, nagyon-nagyon halkan tehették.

Egyik forrásunk szerint a korábbi években is kaptak így, év végén támogatást egyházak vagy más szervezetek, az ok pedig az lehet, hogy úgy tűnjön, nem maradt többlet az éves költségvetésben, ami gazdaságilag valamiért jól néz ki valakik felé egy táblázat megfelelő cellájában. Ezzel nem is lenne gond, főleg, ha nemes célra megy a pénz, amennyiben átgondolt, hasznos támogatási tevékenységről van szó. És itt jönnek az újabb kérdések.

2. Miért nem kaptak más felekezetek?

Ha a keresztény oktatás, kultúra támogatása lenne a cél, abba legalább a történelmi keresztény felekezeteknek valamiféle arány szerint egyként illene beleférniük – persze, hozzátehetnénk a baptistákat és más "bevett" felekezeteket is. Evangélikusok esetében például ez az arányszám jelen esetben annyira kerek, hogy kerekebb nem is lehetne: zéró. Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője érdeklődésünkre elmondta: nem lát rendkívülit az év legvégére maradt támogatásban, ez szerinte egy érthető lépés, ami az államigazgatási rendszer működéséből adódik, maradványpénzekről lehet szó. – Mindhárom egyházkerületünkre vonatkozóan az állami szervek kérésére beadtunk fejlesztési terveket – erősítette meg az országos felügyelő a gyanút, hogy nem azért nem jutott nekik támogatás, mert nincs mit fejleszteniük.

3. Létezik-e a támogatások többségének jogcíme, "A Magyar Katolikus Egyház országos óvodafejlesztési programja"?

A hazai egyházi célú támogatások 37 tételes listájából 22 esetben ez a támogatás odaítélésnek hivatkozási jogalapja, így nyilvánvalóan lennie kellene egy olyan programnak, amely megvalósítására 12 milliárd forintot költ a magyar állam. Egyáltalán nem kizárt, hogy tényleg létezik valamiféle koncepció, de még egyházi vezetői körökben is újdonságként hatott egy ilyen "program" iránti érdeklődésünk.

Ami biztos: a témában leginkább illetékes Katolikus Pedagógiai Intézet honlapján az "óvodafejlesztés" kifejezésre pontosan annyi találat sorakozott elő, amennyi pénz az evangélikusoknak jutott. Nulla.

– Nem a közlönyből, nem is a hírekből, hanem a gazdasági vezetőnktől értesültem róla, hogy érkezett valami nagyobb összeg, amire nem számítottunk, meglepetésként ért – vázolta fel egy katolikus megyéspüspök, mennyire volt előkészítve ez a támogatás. Az ő egyházmegyéjükben ha van is óvodafejlesztési program, ő ilyen néven nem tud róla, hogy az létezne. Támogatást viszont kaptak hozzá.

Több püspök egymástól függetlenül, egybehangzóan arra hivatkozott, hogy ez a téma azért nem annyira ismeretlen főpásztori körökben: Ternyák Csaba érsek kifejezetten szívügyeként kezeli a katolikus óvodák fejlesztését. Hogy ezek a püspökök tudták-e, vagy sem, de az élet őket igazolta: a 12 milliárdos támogatás szinte fele (5,95 milliárd forint) épp az Egri Főegyházmegyének jutott, nagyjából ugyanennyi pénzen osztozott 21 másik egyházi terület/szervezet.

Olyan egyházi vezető is akad, aki szerint a reformátusok korábbi óvodafejlesztési programja (van nekik, itt a bizonyíték), illetve annak állami támogatása adta az ihletet a katolikus püspököknek, hogy "ilyen nekünk is kellene".

– Egyszer az év folyamán kaptunk egy megkeresést, hogy írjuk össze, milyen óvodafejlesztési terveink lennének. Összeírtuk, visszaküldtük, de olyan volt ez, mint sok száz hasonló dokumentum. Elküldtük, semmi jelzés nem jött a témában azóta, szinte el is felejtettük. Valószínűleg erről lehet most szó – válaszolta egy másik katolikus püspök, aki egyetértett abban, hogy fontosabb a meglévő egyházi fenntartású intézmények erősítése – lelkileg is –, mint újabb állami fenntartású oktató, nevelő intézmények egyházi átvétele. Az igény viszont akkora helyben a katolikus óvodáik iránt, hogy náluk tényleg elodázhatatlannak tűnik a bővítés, fejlesztés. Itt bizonyosan jó helyre megy, célba talált a támogatás.

Ami mindezek alapján biztosnak tűnik:

– Valamiféle fejlesztési szándéka valamennyi történelmi keresztény felekezetnek van.

– Aligha lehet véletlen, hogy a csak a hazai támogatásokat számolva 37 tételes listában nem jutott hely reformátusokon és katolikusokon túl más keresztény felekezetnek, holott közéleti akadémiától templomfelújításon át konferenciaközpont kialakításáig igen változatos jogcímekre futotta az állami forrásból.

– Ha létezik is "A Magyar Katolikus Egyház országos óvodafejlesztési programja", annak létéről nem a katolikus egyház szervezetétől, hanem a Magyar Közlönyből szerzett tudomást a nagyvilág. Ami eléggé elgondolkodtató jelenség.

Gégény István

* * *