A veszélyeket már jól ismerjük. De vajon milyen út vezet a békés rendezés felé? Erről tartottak konferenciát Budapesten, amelyen német és magyar politikai, állami és egyházi megszólalók keresték a közös előrelépés lehetőségét.
Hölvényi György európai parlamenti képviselő nevével és gondolataival már találkozhattak olvasóink, a vele Brüsszelben készített interjúnk ide kattintva olvasható. Jórészt az ő erőfeszítésének is köszönhetően jött létre az a szakmai eszmecsere, amely a problémák kizárólagos hangsúlyozása helyett konkrét megoldási lehetőségekre fókuszált.
– Legyünk őszinték: senki nem ismeri jelenleg a megoldást a migrációs krízisre – adta meg az őszinte alaphangot a rendezvény kezdetén a magyar politikus. Ám hamar hozzátette: lehetőségünk van megérteni a helyzetet, közösen gondolkodni és együttműködni a béke megteremtése céljával. – Megértéstől az együttműködésig, ez van a zászlónkra írva – mutatott rá Hölvényi György, amely egybecseng a SZEMlélek küldetésével is. A köszöntőben a képviselő hangsúlyozta, nem pártpolitikai rendezvényre gyűltünk össze, hanem a hatékony fejlesztési együttműködések erősítése szándékával.
Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletének vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy nem csupán háborúskodás az Európát sújtó migrációs hullám okozója. Az indok sokféle lehet, a szegénység, gazdasági nehézségek mellett sokan vallási elnyomás miatt kénytelenek menekülni. – Számos keresztény azzal a kéréssel fordul Európához, hogy segítsünk a vallásszabadság biztosításában hazájukban – hangosította fel a sóhajt a német szakember. Az ő szavai nyitották meg azon beszámolók sorát, amelyekből nyilvánvalóan kirajzolódott: Németország rengeteg módon segít a nehéz sorsú, menekültválság által érintett rászorulóknak, mind a helyi konfliktusok rendezésében, mind az újjáépítésben, mind a hazatérésben.
Ezt a gondolatot erősítette a német Bundestag tagja, Markus Grübel beszéde, aki szerint helyben lehet a leghatékonyabban segíteni, a vallási együttműködés sem erősíthető kizárólag távolról. Márpedig a Német Szövetségi Kormány vallásügyi biztosa szerint például az iraki konfliktus megoldhatatlan a vallásszabadság biztosítása nélkül. – Sokan alábecsülték a vallásszabadság problémájának jelentőségét. Üdvözlendő, hogy egyre többen foglalkoznak ezzel a kérdéssel, ám sajnálatos, hogy egyáltalán foglalkozni kell vele – mondta Markus Grübel. Szerinte nem lesz soha világbéke a vallások közötti béke nélkül. Nem felejtette el megemlíteni, hogy a világ egyes részein épp a muzulmánokat üldözik a hitük miatt más vallásúak. A megoldás felé vezető fontos lépésnek jelölte meg az előítéletek lebontását, amihez félelem nélküli párbeszédre van szükség mindannyiunk részéről. Úgy látja, számos jó gyakorlat, szép példa lenne máris felmutatható, ám ezek a „kis történetek” valamiért nem jutnak el a „nagy médiába”. Szerinte három stációja van a menekültek megsegítésének: újjáépítés, visszatérés, megbékélés. Elhangzott: a németek eddig 120 iskolát nyitottak újra Közel-Keleten, nagy erőfeszítéseket tettek az ivóvíz biztosítása kapcsán. 25 ezer munkahelyet teremtettek Irakban, 2016-ban pedig 50 ezer menekült tért haza Németországból (többségük balkáni országokból vándorolt korábban a nyugat-európai államba).
– Tanúságtevő beszéd volt – összegezte a hallottakat a moderátor, majd José-Luis Bazán, a COMECE migrációs és menekültügyi munkacsoportjának titkára adatokban gazdag előadása következett a migráció kevéssé ismert összképéről. Ki gondolta volna, hogy a világ népességének 3,3 százaléka, mintegy 244 millió ember migránsként él közöttünk? Miért indulnak útnak? Honnan jönnek a legtöbben? Csupa alapvető kérdés, amikre a média és a politika gyakran tévesen leegyszerűsítő válaszokat kínál.
Kiderült, hogy az EU-n kívüli országok közül Marokkóból, majd Törökországból és Oroszországból érkezett Európába a legtöbb migráns.
– Érdemes felismerni, hogy nem egyszerűen magánemberek vándorolnak, hanem gyakran közösségek kelnek útra, érkeznek menekültként egy új országba – mondta az előadó. Szerinte az integráció lehetséges, ám hosszú folyamat, mivel nem csupán lakhatás, munkalehetőség biztosítását jelenti, hanem kulturális, nyelvi beilleszkedést is.
Ulrike Gantzer-Sommer, a Német Társaság a Nemzetközi Együttműködésért nevű szervezet országmenedzsere hangsúlyozta, hogy nem csupán saját maguk akarják a németek megtalálni a válaszokat a felmerülő, kétségkívül bonyolult kérdésekre, hanem például a török kormányt is támogatják az ott élő menekültek megsegítésében. Jordániában segítenek a helyieknek takarékoskodni az ivóvízzel, Marokkóban pedig az ottani mecsetek vezetőivel együttműködve mozdítják elő a megújuló energia alkalmazását.
A rendezvény Kocsis Fülöp érsek közel-keleti beszámolójával zárult, majd többszereplős vita adta meg a közös gondolkodás folytatásának alaphangját az európai, német és magyar együttműködés lehetőségeit illetően a menekültkérdés megoldásában. A beszélgetést vezető Azbej Tristan államtitkár szavai szerint "az esélytelenek nyugalmával" áll neki Magyarország annak, hogy a Hungary Helps program megvalósításával megoldja a migráció problémáit, inkább módszertani példát kívánnak általa nyújtani más országok számára. A politikus örömét fejezte ki, hogy "talkshop helyett workshop" lett ebből a konferenciából, vagyis szavak helyett cselekvés került a fókuszba.
