Varga László püspök ezúttal a közösség feladatáról, az irgalomról és a szentháromságos szeretetről vallott.

Július 23.
A szeretet kockáztat. Ahhoz, hogy növekedhessünk benne, meg kell nyílnunk egymás előtt. Ezáltal megajándékozhatóvá és egyben sebezhetővé is válunk! Megéri a kockázatot!

Július 24.
A Szentlélek segít legyőzni félelmeinket a változástól, azaz az élettől és a szeretettől. Mindkettő állandó változásban van. Ne féljetek! Éljetek és szeressetek!

Július 25.
Mi lenne, ha nem csak a templomunkhoz kötődnénk, hanem Jézushoz is? Mi lenne, ha fogyasztói vallásosságunkból Krisztus követőkké válnánk? Valószínűleg az elméleti kereszténységünk életté válna!

Július 26.
A hiteles közösségben megengedik, hogy a másik önmaga lehessen és így adhassa át önmagát szeretetben. Ez történik a Szentháromságban is, amely minden közösség forrása.

Július 27.
A szentháromságos szeretet az Alfa és az Ómega. Minden belőle árad ki és mindent ő fogad be. Közben rejtett módon, de hűségesen szeret Őáltala, Ővele és Őbenne. Boldogok a tiszta szívűek, mert látják ezt.

Július 28.
A fogyasztói magatartás nagyon kitartó egyházunkban: majd, ha fizet, akkor... és én fizetek, ezért ellenszolgáltatásként, elvárom, hogy... Csak a megtérés és a tanítvánnyá válás szabadíthat meg ettől bennünket!

Július 29.
Isten szívében minden ember, a megvetett, szegény, sebzett, kitaszított és bűnös is az ő szeretett fia és leánya. Így, amikor irgalmasságot gyakorlunk, senkit nem tekinthetünk szeretetünk tárgyának!