Mély keresztény gyökerek, életüket a hitükért feláldozók vérével áztatott földek – Franciaország és Horvátország, ahogy kevésbé ismerjük.

Rózsafüzér, keresztvetés, égre mutató ujjak, pólófeliratok... Rengeteg apró jel utal arra a világ egyik legtöbb nézőt vonzó sporteseményén, hogy a sportolók által képviselt különféle nemzetek, kultúrák, emberi közösségek életében fontos szerepet játszik a természetfelettivel való kapcsolat. A döntő országait ilyen szempontból kicsit alaposabban szemügyre véve igazi kincsekre lelhetünk.

Jézus földi életének időszakában a mai Horvátország a Római Birodalom részét képezte, területének nagy része Dalmácia provinciához tartozott, amelyre néha Illyricum néven hivatkoztak. Zsidók is éltek itt az első évszázadban, akik közül többen keresztény hitre tértek. Titusz, Pál apostol tanítványa az Újszövetség tanúsága szerint Dalmáciába utazott, valószínűleg ott is halt meg. A régió szóba kerül a Biblia Timóteushoz írt 2. levelében. Az már inkább legendás felvetés, hogy maga Szent Pál is járt-e a mai Horvátország területén. A horvátok ősei a 6. század környékén érkezhettek Dalmácia földjére, törzsi vallásosság jellemezte őket, de a 9. században már keresztény népnek tekintették őket, a nemesség ekkoriban fogadott hűséget a római pápának. Horvátország védőszentje Szent József, Szent Jeromos pedig Dalmáciában született, középkori misszionáriusokhoz, mártírokhoz hasonlóan. Szent II. János Pál 2003-ban templomot is dedikált a horvát mártíroknak, akiket a 15. században ottomán hódítók öltek meg. Horvátok százezrei szenvedtek kirekesztést, vagy adták életüket azért, mert Jézus elkötelezett követői voltak.

Bár Franciaországra gyakran hivatkoznak "az egyház legidősebb leányaként", a Bibliában nem nagyon találunk konkrét utalást erre a területre. Szentekben viszont bővelkedik a nemzet. Legendák szerint Jézus feltámasztott barátja, Lázár és nővérei, Mária és Márta francia partoknál kötött ki Izraelből induló hajójukkal. Mária Magdolna egyes leírások szerint 40 évig élhetett Provence tartományban – a helyi madeleine sütemény is őrzi nevét, emlékét. Az első nem legendás, hanem feljegyzett történelmi eset szerint a 2. században Lugdunum püspökét 47 keresztény társával együtt hite miatt kivégezték Lyonban. Számos francia Clovis királyt tekinti az ország megalapítójának, aki 496 karácsonyán tért át pogányságról a keresztény hitre. Ezt az esemény egyesek a nyugati kereszténység egyik fundamentumának számítják. Meg sem próbáljuk felsorolni a francia szenteket – annyira erős-e téren a nemzet, hogy szinte bárki találomra tudna 1-2 nevet mondani (Bernadett, Teréz, Johanna...). Aki megnézné a tételes listát, ide kattintva böngészheti a nemes névsort.

Mindezen információk közvetlenül természetesen nem befolyásolják a futball világbajnokság döntőjének végeredményét. Ott sportemberek sportteljesítménye fog dönteni. De ha már ennyi apró jelet küldenek felénk a játékosok, edzők, nem árthat, ha tudjuk, honnan jönnek, kit képviselnek, kik egyengették az utat, amely lehetővé tette, hogy a 21. században két nemzet képviselőiként megmérkőzzenek egymással.

(Forrás és fotó: cruxnow.com)