Fény nélkül árnyék se lenne. Isten nélkül Sátán se lenne.
Gondolom, sokan látták már az Ádám almái című dán filmet, vagy a Radnóti Színház nagyszerű színpadi adaptációját – amelyre egyébként alig lehet jegyet kapni. Számomra a színházi szezon emlékezetes lezárása volt. A történetet nem szeretném elmesélni, mert aki látta, úgyis ismeri, aki meg nem, annak ajánlom, hogy nézze meg a filmet, vagy az előadást! Most amúgy is elég a lényeg: a történet alapja a bibliai Jób, a rendíthetetlen hit története – "Az Úr adta, az Úr elvette, legyen áldott az Úr neve!"
Ám ez a történet ezúttal egy kicsit tovább megy. Azt vizsgálja, hogy mi történik akkor, ha az ember az Istenbe vetett hit próbája során elbukik. Mi történik akkor, amikor a sátáni rossz eléri célját és megrendíti a hitet. Mit érhet el egyáltalán? Mi a célja? Csupán az önmagáért való fricska az Istennek: Lám, a híveid gyarlók, tökéletlen és értelmetlen, amit alkottál? A Sátán és az Isten csatájában az ember nem számít, csak eszköz, báb, akivel lehet kísérletezni? Vagy a Goethei megközelítés a helyes: A Sátán "az erő része, mely örökké rosszra tör s örökké jót művel"? Azaz a kísértés egyetlen célja a hit megerősítése akár újabb és újabb bukások során, míg végül megtörhetetlenné erősödik?
A történet nem mondja ki, de megfogalmazódik az emberben, hogy így, vagy úgy, a legnagyobb bűn elvenni más hitét. A tíz parancsolat nem tiltja, nem szól ilyesmiről. Mégis azt kell gondoljam, hogy ez az egyik legrettenetesebb bűn. És itt most nem keresztény hitről beszélek, jelen esetben mindegy, hogy ki miben hisz. Hit nélkül ugyanis semmilyen élet sincs. Hit nélkül nincs erő, nincs kitartás, nincs szeretet, nincs remény, nincs tovább. Megfosztani valakit a hitétől olyan nagy bűn, hogy képes megtéríteni azt, aki elkövette. A bűn felismeri önmagát. A történetbéli Ádám is rájön, hogy a másik hitének elpusztítása öt magát is elpusztítja. Fény nélkül árnyék se lenne. Isten nélkül Sátán se lenne. A hit az utolsó dolog, amit még el lehet venni egy embertől. Utána már semmilye sem marad.
Gundel Takács Gábor
