A kép, melyet szerkesztettem, nem vicc akar lenni, hanem miközben a nemzetközi "#MeToo" kampány zajlik, szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy mint minden éremnek, ennek is két oldala van.

Egyrészt...

Kívánom, hogy minden szexuális ragadozó, gyáva, másokat kihasználó aberrált alak (mert férfinak nem lehet őket nevezni) nyerje el méltó büntetését!

Kívánom, hogy legyen ereje és bátorsága minden áldozatnak kilépni a fényre, így megszabaduljon a lelkét bénító szégyentől és fájdalomtól.

Másrészt...

Vigyázzunk egymásra, mert óriási veszélyt jelent, hogy a fölfokozott társadalmi közhangulat sodrásában bemondásos, rámutatásos alapon megvádolnak embereket, akiket mindenféle vizsgálat, eljárás és nyomozás nélkül odadobnak a nyilvánosság elé, hogy verbálisan megkövezzék, meglincseljék, fölkoncolják őket. A Genezis könyvének 39. fejezete szerint Józsefet az egyiptomi főúr, Potifár felesége juttatta börtönbe úgy, hogy szexuális zaklatással, erőszakkal vádolta meg őt, holott ez a vád nem egyszerűen szemenszedett hazugság volt, hanem éppen fordítva esett meg a dolog: Potifár felesége zaklatta Józsefet, aki elhárította a közeledést, a hiúságában sértett asszony pedig kíméletlen bosszút állt a fiún. Nem volt nehéz dolga, hiszen József idegen volt Egyiptomban (eleve gyanús), héber volt (no comment), rabszolgaként került a házhoz (a vér nem válik vízzé) és férfi volt (minden férfi disznó, csak AZT akarja). Józsefnek esélye nem volt, hogy tisztázza magát, annyi társadalmi előítélet és mélyen ülő sztereotípia ellen kellett volna tudnia megvédeni magát. Nem tudta...

Én is ismertem olyan férfit, akit nemi erőszakkal, sőt, pedofíliával vádolt meg a tőle épp válófélben lévő felesége. Két év telt el, mire a bíróság kiderítette, hogy egy szó sem volt igaz a kegyetlen vádakból, ám ezalatt az addig közmegbecsülésnek örvendő férfi tönkrement, elvesztette mások előtti becsületét, a munkáját, az egészségét, mindenét.

Ezzel az írásommal nem az a célom, hogy relativizáljam a szexuális zaklatások tényleges áldozatainak szenvedéseit, vagy hogy kétségbe vonjam a megalázott és kihasznált leányok, nők és asszonyok felháborodásának jogosságát, az pedig végképp nem, hogy bármiféle mentséget keressek az elkövetők számára. Csak azt szeretném, hogy ne felejtsük:

minél mélyebb indulatok szabadulnak el egy adott téma kapcsán, minél elementárisabb a társadalmi felháborodás, annál inkább hajlamosak vagyunk a statáriális ítélkezésre, annál hamarabb válik a jogos fölzúdulás össztársadalmi lincshangulattá.

A dán Thomas Vinterberg jegyzi A vadászat című zseniális filmet, amely megrendítő erővel mutatja be, hogy mi történik egy férfival, ha ártatlanul vádolják meg olyan szexuális bűncselekményekkel, melyeket sohasem követett el. Aki csak teheti, nézze meg, mert nem csupán elementáris erejű alkotásról van szó, hanem segíthet, hogy kicsit árnyaltabban gondolkodjunk arról, amikor egy embertársunk célkeresztbe kerül, és a megfelelő hívószavakon keresztül kimondatik rá a kilövési engedély.

Segítsük a homályban maradt szexuális visszaélések napvilágra kerülését, a szexuális ragadozók felelősségre vonását, az áldozatok gyógyulását, de legyünk óvatosak!

Emlékezzünk: ha Potifárné ma élne, ő is posztolna egy hatalmasat a "#MeToo" kampány szellemében, a poszt lájkolói és megosztói szeme könnytengerben úszna, a sok szív pedig megszakadna az együttérzés súlya alatt. Mindeközben József egy tömlöc sötét melyén szenvedne. Ártatlanul...

Bolyki László