Újabb plébános szól hozzá az egyre színesedő, gazdagodó párbeszédhez. Levelét Barsi Balázs szerzetesnek címezte, de a SZEMléleken keresztül osztja meg gondolatait vele és az olvasókkal.

Drága Balázs atya!

Hozzászólásod első mondata, hogy „nem paphiány van, hanem hívőhiány”, egymással összefüggő állítás. Papként mégis az az érzésem, hogy igenis paphiány van. Ha megkérdezhetnéd azoktól a hívektől, akik papért kiáltanak, akkor magad is meggyőződhetnél erről. A hívek kevés száma nekem azt üzeni, hogy nincs elég pap. Évtizedek óta benne élek a pasztorációban – nem szerzetesként ugyan, hanem egyházmegyés papként – és úgy gondolom, hogy Beer püspök felvetésére nem lehet az a válasz, hogy: „Argentínában nagyszerű missziós programok…” és hogy „az isteni Ige hatékony hirdetése…” meg hogy „a szemináriumokban arra kellene nevelni…” Ezek olyan szó-panelek, amikkel nem sokra megyünk.

Bocsáss meg ezekért a mondatokért! Nem is gondolkozom azon, hogy nős férfiakat szenteljen a püspök vagy sem. Ezt eldönti majd a Szentlélek és az egyházi bölcsesség, de amiről a püspök beszél, az ugyanaz, amiről te: ha nincs pap, nincs liturgia sem. Ebbe a cölibátust úgy belehozni, hogy egyenlőséget teszel a lemondás és az abbahagyás között, számomra nem értelmezhető. Nem tisztem, és nem is szükséges, hogy egy püspököt védjek. Védi őt a rend – de igenis védeni akarom a híveknek és az egyházközségeknek azt az igényét (és jogát), hogy papra van szükségük – különben liturgiájuk sem lesz.

Nem csökkenő tisztelettel:

Juhász Feri

(Nyitókép forrása: Youtube)