Magyar fiatalok küldték el emlékmorzsáikat a SZEMléleknek az épp egy éve véget ért krakkói Ifjúsági Világtalálkozóról.
Igazán nagy élmény volt tavaly Lengyelországba utazni, szerencsére nagyon jó társasággal utazhattam, így már maga az út is élvezhető volt. Mivel én imádkozni inkább csendben és kisebb csoportban tudok jól, ezért kevésbé tudtam átélni a hatalmas, közös imákat, de így is nagyon jó érzés volt látni a tengernyi fiatal keresztény embert, hát még e tömeg részesévé válni. A saját, kisebb csoportunkban végzett imák nekem ilyen szempontból többet adtak. A virrasztáson szintén megélhettük, hogy egy nagy közösség, az Egyház részesei vagyunk. Nekem sokat jelentett az is, ahogy a fogadó családok fordultak felénk. Nagyon nyitott, figyelmes, áldozatkész embereket ismertem meg, érdekes volt bepillantani az ő életükbe. Összességében hihetetlen élmény és utazás volt, mindenképpen megérte elmenni, egy pillanatig se bántam meg. Azóta nem sok idő telt el, mégis úgy érzem, ha most mennénk, talán máshogy láthatnék sok mindent, mert nemrég ráébredtem, hogy micsoda érték, hogy ennyi testvérem van, szerte a világon.
Tamás
Rengeteget adott nekem a tavalyi IVT, ma is felvillannak akkor megélt tapasztalatok. Erősen bennem maradt a tömeggel való együtt mozgás, a rendszeres napi elázások. Sokat tudtam lelkiekben is fejlődni, a pápával való közös szentségimádás nagyon mélyen a szívembe vésődött, nem is gondoltam volna, hogy ennyi emberrel ekkora egységet lehet átélni. Ha megtehetném akkor elmennék Panamába is, mert ezt nem elég egyszer átélni.
Lili
Tavaly voltam először IVT-n, és nagyon örülök, hogy úgy döntöttem, részt veszek rajta. A találkozót átható lelki tartalom, az Isten felé mutató üzenete azt gondolom, mindnyájunknak szívébe ért, de szerintem az igazi átütő ereje a találkozónak a közösségben rejlett. Ott állni több millió fiatal közt, akik mind egyazon céllal érkeztek a világ különböző sarkaiból, számomra példátlan élmény volt. Megmutatta színességét és gazdagságát a hívők közösségének. És nem mehetek el lengyel fogadóink mellett sem szó nélkül, akik különösen az előtalálkozó idején minden eszközzel bizonyították vendégszeretetüket.
Gábor
A tavalyi Ifjúsági Világtalálkozó egy olyan esemény volt számomra, amelyet valószínűleg soha nem felejtek el. Nagyon nagy örömöt és szabadságot éreztem magamban az egész Találkozó alatt. Rengeteg emberrel beszélgettem, akik mind nyitottak és lazák voltak felém, s ez mindig feldobta a hangulatom. A fogadó családjaink és a lengyel szervezők, segítők is hatalmas szeretettel fogadtak minket. A meghittsége miatt, a pápával való virrasztás estéje nagyon különleges volt számomra. Hálás vagyok azért, hogy százezrekkel együtt ünnepelhettem azt, hogy keresztény vagyok.
Bori
Hihetetlen, hogy már 1 éve volt az ifjúsági világtalálkozó! Nagyon élveztem a kint létet, olykor el is kap a nosztalgia, és elmélázom a Lengyelországban töltött 2 héten. Úgy tudnám leírni, hogy az egész találkozó egy hatalmas parti volt. Földi leképződése a Mennyországnak. Bárkivel találkoztunk, beszélgettünk, szeretettel fordult hozzánk. A lengyel fogadóink is nagyon kedvesek voltak velünk; nem véletlenül híres az ország a vendégszeretetről! Sok új barátságot kötöttünk, és van, akivel a mai napig tartjuk a kapcsolatot. Érdekes volt megtapasztalni, hogy bár sokféle nyelvet beszélünk, különböző háttérrel rendelkezünk, mégis keresztény fiatalként ugyanazok a dolgok foglalkoztatnak mindannyiunkat. Jó volt találkozni a testvéreimmel. Merthogy Krisztusban mind testvérek vagyunk.
Ági
(Fotók: Bozó Rebeka)