A református hittantanárából lett a bakonybéli bencés monostor örökfogadalmas szerzetese, Toókos Péter, János testvér.

Lehetséges, hogy reformátusként bencés legyen az ember? Hazánkban János testvér az élő példa rá. Mert van a hívás, amit nem lehet elnyomni, és vannak a kiskapukat, amiket csak meg kell találni.

Mint a fejfájás, úgy érkezett, és egy idő után nem hagyott nyugodni. Végül egy folyamatábrát alkottam a fejemben, amely szerint két eset lehetséges: Istentől van ez a fejfájás jellegű ötlet, vagy nem. Ha nem, akkor el fog halni, ha igen, akkor kezdeni kell vele valamit.

Nem nagyon tudtam volna elképzelni, hogy Magyarországon kívül éljek. (...) Számomra az a hely megfelelő, ahol van szavazati jogom, ahol magyarul beszélnek, ahol kapható Túró Rudi, készítenek pacalt és spenótfőzeléket, mert ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az ember élni tudjon.

A közös áldozás hiánya pedig a kereszténység botránya.

Reformátusként itt lenni azt az érzést erősíti bennem, hogy olyan vagyok, mint az elvált szülők gyereke. Hiába mondanak pszichológusok, jogászok, szociológusok mindenféle tudományosat a válásról, nekem ez az egész csak fáj, és szeretném, hogy a szüleim együtt legyenek.

Miként él "elvált szülők gyermekeként" János testvér a monostorban? Mit csinál másként, mint szerzetestársai? Gyón? Áldozik? Miben hasonlít Mazsola nevű kiskutyájához? Hogyan lett Péterből János? 

A teljes cikket a Kötőszó blogon olvashatod!

(fotó: parokia.hu)