16 órán belül körbefutni a Balatont? Nem lehetetlen!
Gégény István 2016. október 02.

16 órán belül körbefutni a Balatont? Nem lehetetlen!

Együtt minden akadályt könnyebb leküzdeni, csak a megfelelő adottságok szükségesek hozzá. Például társak, egészséges életszemlélet, elszántság, célra tartás. A Kovács család legidősebb gyermekével, Filoménával beszélgettünk.

– Valamit elírhattál – így reagáltam kedves barátom jelzésére, miszerint ismerősei bő fél nap alatt futva meghódítják a „magyar tenger” kerületének közel 220 kilométeres távját.

– Kerékpárral, ugye, ezt akartad írni?

– Nem, tényleg futva. Nem csalnak sehol.

– A 160 óra talán sok, de azért 1,6 nap kellhet hozzá.

– Tényleg 16 óra, hidd már el!

Ilyen bevezetés után nem maradt más választásom, megkerestem az illetőt, bár hamar kiderült, többes számról van szó. A „csodás” teljesítményhez ugyanis egyetlen ember tényleg kevés lenne, egy nagyobb család viszont akár képes is lehet ilyen meghökkentő eredményre. Kilenc fővel már kezd a realitáshoz közelíteni az a 16 óra, márpedig Filoménának hat testvére van, a szüleivel együtt így igen népes a váltócsapat. László, Mária és gyermekeik – Filoména, Flóra, Bertalan, Borbála, Barnabás, Gréta és Sebestyén – idén harmadik éve teljesítették sajátos sportprogramjukat, mindeközben igyekeznek egyre újabb rekordokat elérni.

fut2.jpg

– Nálunk a családi nyaralások nagyon aktívak szoktak lenni: kirándulunk, biciklizünk, sok helyet, hegyet bejártunk már Magyarországon, illetve külföldön is pár alkalommal. A családban én kezdtem el a tájékozódási futást, azóta Flórán kívül mindenki kipróbálta. Ő csak néha vesz futócipőt, most várják az első babájukat, azóta amúgy sem sportol – meséli a legidősebb testvér.

– Egy kirándulás alkalmával merült fel, hogy vajon körbe tudnánk-e futni egymást váltva a Balatont. A szervezett Balaton-körbefutás miatt jött fel a téma, talán mert valakinek az ismerőse elindult rajta. Találgattuk, hogyan tudnánk kivitelezni, mennyi idő alatt. Számolgattuk azt is, hogy milyen költségekkel járna, s rájöttünk, hogy rengeteg pénz lenne, ha mind a 9-en indulni akarnánk. Így jött az ötlet, hogy csináljuk meg saját magunknak.

Egyből felmerült a kivitelezéssel kapcsolatban pár praktikus kérdés. – Úgy találtuk ki, hogy a kisbuszunk lesz a bázis. Körbe megy az is, ott lesz a kaja, meg azok, akik éppen nem futnak, vagy kísérnek. Az első két évben kettesével voltunk beosztva: amíg valaki futott, a másik kísérte biciklin, aztán, mikor a váltóponthoz értek, csere, és úgy a következőig, ahol a kisbusz várt, valamint az új páros. Előre leosztottuk a távokat, lemértük, kiszámoltuk. A kísérő biciklin is van egy kilométer számláló, ami azért fontos, mert ennek alapján mérhetőek a vállalt kilométerek. Az első szakasz  hosszabb, a kezdetek óta édesapámmal ketten visszük. Erre azért van szükség az elején, hogy a többiek kicsit tovább tudjanak aludni, ne kelljen mindenkinek már 5:30 körül felkelnie. Telefonon kommunikálunk egymással, szinte mindenkinek olyan előfizetése van, amivel ingyen beszélünk. Így bármi van a futóval, vagy akár a váltóhelyen, arról rögtön értesülnek a többiek.

fut1.jpg

Az összidő és a táv mellett azért egymással és saját magukkal is versengenek a családtagok. – Eléggé jellemző ránk a nagy teljesíteni akarás, ez itt is meg szokott jelenni. A fiúk kifejezetten nézik a saját időiket, számolgatják a kilométer átlagokat, de ez tőlünk, lányoktól sem áll távol. Mindenki a maximumot adja bele az adott távnál, ez biztos.

A sport mellett más szenvedély is összefűzi a testvéreket: mindannyian zenélnek. – Édesanyánk zongorát tanult, kórusokba járt, édesapánk is szereti a zenét. Mindannyian tanultunk, tanulunk legalább egy hangszeren. Szoktunk együtt is zenélni, vannak, akik értenek a hangszereléshez is. Tavaly Berlinben léptünk fel a nagykövetségen egy felkérésre. Miséken is szoktunk szolgálni. Többen jártunk, járunk valamilyen kórusba is.

Nem csupán kedvtelésből, avagy megszállottságból állnak neki Kovácsék újra és újra a Balaton körbefutásának. – Szeretünk futni, ez is benne van. De már a kezdetektől ott volt az is, hogy szeretnénk jelként felmutatni, milyen jó nagycsaládban élni. Hogy jó együtt mozogni, a természetben lenni, közösen csinálni valamit, együtt legyőzni az akadályokat. Idén volt már közös pólónk is, amin ez a felirat szerepelt: 1 tó, 1 nap, 1 család – zárta beszámolóját a lassan mozgalommá növekedő mozgalmas kezdeményezésről Kovács Filoména.

süti beállítások módosítása