Nagy napra virradt az Egyesült Királyság: az Európai Uniós tagságról döntenek. A számtalan gazdasági és politikai érv mellett a keresztény ember szempontjairól se feledkezzünk meg.
Hetekkel ezelőtt még arról szóltak a híradások, hogy a kilépés párti erők fölényben állnak. Mára azonban a legfrissebb elemzések inkább holtversenyről beszélnek.
Az Európai Unió alapítói közül jó néhányan – köztük az EU atyjaként emlegetett Robert Schumann is – mélyen vallásos emberek voltak. Hitük és a katolikus eszmék kétségtelenül visszaköszönnek az alapelvekben – gondoljunk csak a 12 csillagra az EU zászlaján.
Június 15-én a londoni Westminster Katedrálisban vitaestet tartottak a kilépés és maradás pártiak közt. Westminster katolikus érseke, Vincent Nichols szerint a megosztottság csak újabb megosztottsághoz vezet. Kiemelte, hogy a kereszténység és a katolicizmus különösen hisz az összetartásban, így az EU tagság is támogatandó részükről. Ezt az angol parlament konzervatív képviselője, Thomas Tugendhat is megerősítette: Európa hosszú évek óta tartó békéje nagy részben, hanem teljes mértékben az Uniónak köszönhető. A NATO, az Egyház és az EU különféle módon vesznek részt Európa békéjének és stabilitásának fenntartásában, egészítette ki később. A katolikus értékeket legjobban az EU-ban megvalósuló egység szolgálja, ugyanakkor elismerte, hogy a rendszernek vannak hibái.
A kilépés pártiak oldaláról Gisela Stuart képviselő asszony az EU migráns politikáját hozta fel és az adózás kérdését, amely veszélyezteti a legszegényebb brit közösségeket. Megjegyezte, hogy az EU célja egy még közelebbi unió létrehozása, az euró válság hatékony megoldására. Így azok az országok, akik nem szándékoznak további integrációra, jobb, ha most kilépnek. - A katolikus szavazó úgy fog dönteni, ahogy azt az ország és Európa érdekeinek legjobbnak látja.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy Nagy-Britanniában a katolikusok száma 5 millió, így komolyan befolyásolhatja az ország jövőjét, a szavazás kimenetelét.
A Catholic Herald Anglia egyik legnagyobb katolikus hírportálján az elmúlt hetekben több cikkben is ütköztette a kilépés és a maradás párti véleményeket.
John Gummer, aki a leghosszabb ideig szolgált környezeti államtitkár véleménye szerint a környezetvédelem szempontjából egyértelműen az EU tagjai közt van az Egyesült Királyság helye. Tagállamként sokkal hatásosabba tudnak fellépni a környezetvédelemben, több állammal együttműködve hatékonyabban valósíthatják meg a szabályozást, a károsanyag-kibocsátás csökkentését és a szennyezések megfékezését. Ez az, amit Ferenc pápa tavaly ilyenkor publikált enciklikája, a Laudato Si’ is kér tőlünk, és ennek megvalósítása az Európai Unión kívül lehetetlen lenne.
Az egykori államtitkár nem csak környezeti szempontok miatt támogatja a bent maradást. A felebaráti szeretet, amire katolikusként mindenki meghívott azt diktálja, hogy dolgozzunk közösen együtt azért, hogy mindenkinek jobb élete legyen. Együtt erősebbek vagyunk, Európa erősebb és együtt könnyebben tesszük a jót. Ha az Egyesült Királyság kilép az EU- ból, azzal kevesebbet tehet másokért és magáért is. A NATO védelmet ad, de az EU tartja meg a békét, ahogy demokráciát hozott az egykori kommunista országokba is, teszi hozzá Gummer. Az evangélium azt tanítja nekünk, hogy használjuk fel az összes talentumunkat, a képességeink legjavát – ez nem azt jelenti, hogy válogatunk abból, hogy mit adunk belőle, és nem is azt, hogy az oldalvonalon állunk. A keresztényeknek a szegények és a gyengék mellett kell állniuk, ez áll az evangéliumok középpontjában is. Az elemzők szerint is az emberek szegényebbek lesznek, az élelem drágább lesz, és munkahelyek kerülnek veszélybe, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból. A kilépést támogató kampányok elbuktak abban, hogy egy neves önálló szervezetet is felmutassanak, aki azt mondja, hogy a kilépés nem veszélyeztetné a gazdaságunkat, véli az egykori államtitkár. A kilépés a szegényeknek ártana a legtöbbet. A fiataloknak pedig a jövőjéről, a békéjéről, a biztonságáról döntünk, amit a kilépésünkkel veszélyeztetünk, fejezi be gondolatát John Gummer.
William Cash, aki a Catholic Herald egyik vezetője úgy látja, hogy az ország státuszáról is döntenek: demokratikus szuverén királyság vagy egy „nem-választott” európai szuperállam provinciájaként akarunk élni? Királyságban, ami maga hozza törvényeit, maga dönt az adókról és demokratikus parlamentje van, amit 5 évente igazságos választások útján leválthatunk? A monarchia vagy a federalizmus oldalán állunk – teszi fel a kérdéseket Cash.
Csak a kilépéssel lehet ezt a független államiságot megtartani. Az Európai Unió sosem volt demokratikus. Nem is érdeke demokratikusnak lenni. Titokban ülésezik a Európai Bizottság, a Európai Parlament csak egy bábu. Ez nem a status quo vagy az Eurozóna állapota feletti vita, hanem arról a gazdasági zűrzavarról van szó, ami miatt egyes államokból, ahol 50%-os fiatalok munkanélkülisége idevándorolnak. Arról is döntünk most, hogy milyen országot akarunk a következő generációknak átadni, összegzi Cash.
Dr. Thérèse Coffey konzervatív képviselő asszony választ ad Cash több felvetésére is. Döntésében katolikus hite nem játszik különösen nagy szerepet. Az egyetemes, nem választáson alapuló, „demokráciátlan”és csupa férfiből álló hierarchia egy vakbuzgó hiten nyugvó központi misszióval teljesen természetes a vallásunkban, ám ezeket a jegyeket nem látom az EU-ban, mondja Coffey. Vannak nem megválasztott bürokraták, de az ők közvetlen választásuk a vezető döntéshozó feladata. Látom az Európából beáramló migránsokat, akik munkát vállalnak olyan képzettséget igénylő és nem igénylő munkákban, ahol nálunk hiány van. És látom őket a templomban is, mellettem ülni a padokban - teszi hozzá a képviselő asszony.
Még mindig pintet iszunk, brit fonttal vásárolunk, a baloldalon vezetünk le mérföldeken és a jardokon keresztül, még mindig háromtűs dugónk van. Britek maradunk a királynővel, a fonttal, és kimaradunk az útlevél-mentes, határ-mentes Eurozónából, így megmaradnak a határaink. Ne gondolja senki, hogyha kilépünk, akkor azzal egy csapásra megoldódnak a gondok. Messze vagyunk ettől. Úgy látom, az Egyesül Királyságnak, a családoknak, az üzleteknek úgy lesz jobb, biztonságosabb, ha ez EU tagállamaként megmaradunk, zárta gondolatát Coffey.
A brit katolikus szervezeteknek a szavazás eredményének fényében új kihívással is szembe kell néznie majd, hiszen több szociális szervezet EU-s támogatásokból, pályázatokból teremt elő forrást működésére, így új alapokra kell helyezniük gazdálkodásuk.
