Az egyház megfiatalodik címmel levelet írt a Vatikán a püspököknek. Régóta várt olvasmány kerülhet a főpásztorok kezébe, amelyet nyilvánosságra is hozott a Szentszék.

Június 14-én mutatták be a Hittani Kongregáció Iuvenescit Ecclesia kezdetű dokumentumát, amely címében hordozza küldetését. Nyilván sokan sokféleképpen tudnák folytatni a kezdeti felütést egy „különben...” kitétel alkalmazásával, és talán erős lenne kimondottan a klerikalizmussal szembehelyezkedő iratként üdvözölni a levelet, ám a szándék vitathatatlan. A szerzők célja az egyház intézményrendszere és a keresztényi karizma közelebb hozása egymáshoz, az pedig a ferenci huncutság hatásának sajátos megnyilvánulása, hogy a püspökök vannak megszólítva, mégis minden hívő (sőt, az egész világ) értesülhet az üzenetről.

Nem maga a pápa jegyzi egyébként az írást, ő csupán jóváhagyta a Gerhard Müller bíboros, a kongregáció prefektusa és Luis F. Ladaria érsek, a szervezet titkára által szignált nyílt levelet.

Első olvasásra nem sok újdonságot találni a leírtakban, már ami a katolikus tanítás alapjait illeti. Olyannyira, hogy a SZEMlélek blognak interjút adó Tomka Ferenc atya „Intézmény és karizma” című, több évtizede megírt könyve egészen hasonló perspektívából gondolkodik az egyház jövőjéről. A kommunizmus éveiben házilag gépelve terjesztett kötet 1991-ben jelent meg először hivatalosan, 2015-ben már a negyedik kiadását érte meg. A krónikák szerint az egyik olvasó így összegezte a mű lényegét: „Végre egy könyv, amely mer beszélni a katolikus egyház mulasztásairól, hiányosságairól, s ezt úgy teszi, hogy az ember nem eltávolodik az egyháztól, hanem közelebb kerül hozzá.”

Visszatérve a Hittani Kongregáció levelére: a hivatalos bemutatón elmondottak szerint nem gyakorlati, inkább teológiai megközelítés volt az alkotók célja, mégis nagy remény irányul arra, hogy életté is válnak ezek a sorok, és az egyház tényleg megfiatalodik.

Az ilyen dokumentumok landolására, befogadására illik időt hagyni – ideális nyári olvasmány lehet az erre fogékony érdeklődők számára –, ám a kulcsfontosságú pillérek már most felismerhetőek. Egyrészt az egyház intézményrendszerének határozottan nyitnia kell a karizmák (nevezzük ezeket akár alulról, odafentről, kívülről jövő indításoknak, kezdeményezéseknek) felé, ugyanakkor az ilyen „szabad” kezdeményezéseknek mindenképpen meg kell találniuk az útjukat az egyház hivatalos, látható valósága, intézménye felé. Sőt, a karizmáknak jelen kell lenniük magában az intézményrendszerben. Evidensnek tűnik? Igen. Mégis le kell írni, életre kellene váltani...

Új evangéliumi közösségekről, kegyelemről, a Szentlélek jelenlétéről, hierarchikus és karizmatikus adományokról (valamint ezek kapcsolatáról) egyaránt olvashatunk a levélben, amely angol nyelven itt érhető el teljes terjedelmében.

Az alábbi videó a levél bejelentését mutatja be - a másfél órás felvétel olasz nyelvleckeként is megállja a helyét.