Két magyar katolikus egyházmegye élén hónapokon belül változás várható, így egyre hangosabban zajlik a konkrét kinevezendő személyekre vonatkozó találgatás. Ebben nem szeretnék részt venni, fontos üzeneteket hordoz azonban maga a megújulás ténye.
Kevés dolog tűnik biztosabbnak a hazai vallási életben, mint az, hogy 2016 végén más fogja vezetni a Győri Egyházmegyét, mint a jelenlegi Pápai Lajos. Az aktuális megyéspüspök már tavaly beadta nyugalmazási kérvényét, Orbán Viktor kitüntette, többek szerint a Püspökvárban "a fű se nő" – minden ügy és minden munkatárs az új vezető érkezését várja. Szakmabeli vélemény szerint, miután a Vatikánban megszületik a döntés, márpedig ott döntenek, nem szoktak hónapokat várni a bejelentéssel. Különböző ünnepekhez való kapcsolódás miatt márciusi bejelentés és májusi beiktatás tűnik a leginkább valószínűnek.
A Kaposvári Egyházmegye is új vezetőre vár, hiszen Balás Béla 1941-ben született. Az egyházi körökben leginkább Beton néven ismert legendás püspök aktív tagja, mozgatórugója volt fiatal korában a Dunakanyar Egyházközség fedőnéven működő lelki erőműnek, amelyből például a máig ezreket vonzó Nagymarosi Ifjúsági Találkozó is kinőtte magát. A becenevét a futballpályán masszív védekezésével kiérdemelt főpásztor sokáig ifjúsági referensként koordinálta a hazai egyházi utánpótlás stratégiáját, ám ezt a feladatot nemrég átadta az akkor még egri segédpüspök Palánki Ferencnek, aki néhány hónapja a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét vezeti.
Az említett részegyházakon túl 2-3 éven belül újabb két egyházmegye élén várható változás: a Váci Egyházmegyét vezető Beer Miklós és a Veszprémi Érsekséget irányító Márfi Gyula egyként 1943-ban született. Nem püspök vezeti jelenleg az újonnan létrehozott görögkatolikus Nyíregyházi Egyházmegyét, nincs aktív segédpüspöke az Egri Főegyházmegyének, s ha a jelenlegi segédpüspökök közül neveznek ki új megyéspüspököt, ott is felmerül idővel az újabb segédpüspök kinevezése.
A hosszúra nyúlt bevezető után következzen e bejegyzés lényegi mondanivalója: a leírtak alapján rövid időn belül jelentős megújulási folyamat zajlik le a magyar katolikus intézményrendszerben. Mint minden megújulás, a számos bizonytalan tényező mellett ez is komoly esélyt hordoz friss szelek érkezésére, új irányvonalak, stratégiák felvázolására és kibontakoztatására. Nem feltétlenül azért várjuk reménykedve az új püspököket, mert idejétmúlt lenne az, ami eddig volt, hanem mert az egyház szüntelen fejlődésben él, halad előre az üdvösségtörténetben, örök célja felé. Az aktuális főpásztorok igen meghatározó személyek voltak és lesznek is az egyházban, mint ahogy a mindenkori pápák is markánsan befolyásolták az egyház hajójának irányát, sebességét, lendületét.
Elvileg a nevezett pozíciók betöltésére fiatalabb nem-megyés püspök, jelen esetben Székely János a leginkább esélyes. A tábori püspökként szolgáló Bíró László is kaphat egyházmegyét, de Varga Lajos, Snell György segédpüspökökre ugyanez igaz. Ám hogy ők kapják-e meg bármelyik feladatot, vagy másokat fognak püspökké szentelni ezekre a feladatokra, egyáltalán nem evidens. Ahogy hisszük, hogy a konklávén is komoly beleszólása van a végső döntésbe a Szentléleknek, ezúttal is reménykedhetünk, hogy jó pásztorokat küld ezeknek az egyházmegyéknek az aratás ura. Sőt, még imádkozhatunk is értük, a konkrét személyek ismeretétől függetlenül.
Hogy kik lesznek az új püspökök? A holnap egyházának aktív formálói, egyházmegyéink irányítói, lelki megújulásunk potenciális motorjai. Mindez nem csupán szép szólam, naiv reménykedés: hűen igazolja például Udvardy György pécsi megyéspüspök ténykedése, aki egy korábban nem túl pozitív megítélésű püspöki székhelyen rövid időn belül élő, dinamikus egyházmegyei vezetést alakított ki, civil személyeket bízott meg igazgatói feladatokkal (a fejlesztési igazgató például egy hölgy). A már említett Palánki Ferenc pedig a SzemLélek blognak még beiktatása előtt nyilatkozva megerősítette, hogy jelen akar lenni ott, ahol a kor embere aktívan kommunikál – jelesül a virtuális közegben –, hogy megszólíthatóvá váljon, és maga is meg tudjon szólítani másokat.
Gégény István
