Ezek a cigány egyetemisták csalódást akarnak okozni
Gégény István 2015. április 09.

Ezek a cigány egyetemisták csalódást akarnak okozni

Fiatalok. Szerelmesek. Szakkollégisták. Vezető szerepre készülnek. Cigánynak vallják magukat. Balázs Tündével és Morvai Dániellel, a miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégium tagjaival céljaikról és sajátos tapasztalataikról beszélgettem. Párbeszélgetés a párbeszédért…

shukarboyz.jpg

– Miben egyedi ez a cigány szakkollégium – például csak cigányok járhatnak oda?

bt1.jpgBalázs Tünde: Nagyon sok lehetőséget kapunk arra, hogy nagyobb perspektívából lássunk rá a mai magyar cigányság helyzetére, kultúrájára, nyelvére, a politikára, az oktatásra, a munkalehetőségekre. Jártak nálunk többek között alkotóművészek – Kunhegyesi Ferenc, Balogh Tibor, Káli-Horváth Kálmán –, valamint Trendl Fanni, Nagy Pál romológusok; továbbá társadalmi felzárkózásért felelős politikusok. Természetesen nem csak cigány fiatalok számára nyújt lehetőséget a szakkollégium, de a kollégisták nagy része magát cigánynak valló fiatal.

Morvai Dániel: A cigány szakkollégium egy hely, ami lehet otthon is, család is. Számomra egy kicsit mindkettő, bár leginkább egy osztályhoz hasonlít. Jelenleg 24-en vagyunk tagok, mindenkinek vannak órái az egyetemen. Ezeket egészítik ki a hétvégi modulok (félévente 5, egy-egy ilyen modul 6x45 perc). Ilyenkor előadók jönnek, akik társadalmai, közismereti vagy kulturális témákban tartanak előadásokat (romák helyzete a médiában; vitakultúra; roma kultúra és történelem; uniós pályázati rendszer; demokrácia stb.). Megtanulhatunk mindent, ami fontos ahhoz, hogy érett és döntésképes felnőttek, értelmiségiek, akár vezetők lehessünk. Vannak heti spirituális modulok, amelyek a lelki épülést szolgálják, de gyakran közösséget érintő témák is szóba kerülnek. A havi 3 óra önkéntes munka azért fontos, hogy megtanuljuk, begyakoroljuk: adni épp olyan jó, mint kapni. A szemeszterenkénti 30 óra nyelvi modul a nyelvvizsga megszerzését, a nyelvismeret fejlesztését segíti elő. Szerintem az a legfontosabb, hogy ez egy olyan közösség, amihez foghatóval máshol nem találkoztam. Másrészt egy klasszikus szakkollégium az adott szakterület legjobbjait gyűjti össze, a mi kollégiumunknak viszont a közösségi szerepvállalás, a cigány értelmiségi létre való felkészítés a lényege. A kollégiumban létszámát illetően létezik egy határszám: legalább 70 százalék a romák aránya.

tundidani.jpg

– Ti cigánynak tartjátok magatokat?

B.T.: Igen, annak tartom magam.

M.D.: Ki a cigány? És én az vagyok-e? Hát, se a szüleim, se a nagyszüleim nem cigányok. Jelenleg Magyarországon önbevallás alapján vannak meghatározva az etnikumok. Ha én azt mondom, dán, német, vagy cigány vagyok, senki sem mondhatja azt, hogy nem így van. De a kultúra és a nyelv is hozzá tartozik, próbálok mindkét téren fejlődni – ha ezen múlik, talán cigány is lehetnék. Belnevelt cigány vagyok, úgy gondolom.

– A közbeszédben igen negatív jelzők tapadnak a cigánysághoz. Azt a legkevésbé gondolnák talán sokan, hogy evidensen az egyetemisták körében is találkozhatunk cigányokkal, akik ráadásul a szokásos tanulmányaik mellett plusz képzésen is részt vesznek. Fehér hollónak érzitek magatokat?

B.T.: Magyar társadalmunk nagy hátrányának tartom, hogy a cigány szó eléggé negatív előjellel szerepel a közbeszédben. Legalábbis úgy tapasztalom, hogy sokan azt gondolják, egy cigány csak iskolakerülő, hátrányos helyzetű lehet, akinek nem fontos a tanulás, pláne a továbbtanulás. A kedvencem persze az, amikor megtudja valaki, hogy én is "közülük való" vagyok, akkor mindig az a válasz, hogy: "de te más vagy". Nem, nem vagyok más. Én is egy átlagos magyar ember vagyok, aki egyetemre jár. De mivel sokakban talán félelmet vált ki, hogy akár el is ítélhetik az emberek, ha megtudják, hogy ő is cigány, ezért nem is vállalják fel akár az egyetemeken sem a származásukat. Ami véleményem szerint sokkal inkább a társadalom szégyene, mintsem az övék. Nem azt mondom, hogy mindenki így tesz, csak láttam már erre példát. A Miskolci Egyetemre is sokkal több cigány, értelmiségi pályára készülő fiatal jár, mint ahányan szakkollégisták vagyunk.

md.jpgM.D.: Egyáltalán nem vagyunk fehér hollók! Több cigány egyetemista van, mint sokan gondolnák: becslések szerint 7-14 ezer cigány tanul felsőoktatásban, ez nagyjából a magyar cigányság 1-2 százaléka. Ma 5 keresztény cigány szakkollégium működik idehaza, 170 taggal. Annyira azért nem vagyunk magányosak. :)

– A szakkollégium honlapján ez olvasható a tagokról: „a jövőben felelős értelmiségiként készek tenni a cigányság felemelkedéséért és a cigány-magyar együttélésért”. Szerintetek mit lehetne konkrétan tenni ezért az ügyért? Mit tudtok tenni majd felnőttként?

B.T.: A cigány-magyar együttélés segítésének célkitűzését jól mutatja, hogy vegyesen élünk a kollégiumban cigányok és nem cigányok. Amit hangsúlyosabban kiemelnék, az a tehetséggondozáson és az egyén boldogulásának segítésén túl a társadalmi szerep- és felelősségvállalás. Hiszen nagyon fontos, hogy miután majd elhagyjuk ezt a kollégiumot, pozitív példa legyünk arra vonatkozóan, hogy a cigány fiataloknak érdemes és kell tanulniuk, küzdeniük. Akármennyi kritika és előítélet éri őket, mutassák meg bátran: a cigányság is értékes része a társadalomnak. A jövőn túl a jelen is nagyon fontos a szerepvállalás szempontjából, hiszen most is nagyon sok értékes dolgot teszünk mindezek érdekében. Tavaly szavalóversenyt szervezett a szakkollégiumunk, amelyen sok cigány és nem cigány közép- és általános iskolás tanuló vett részt. Így megismerjük a tehetséges diákokat, akik azokba az iskolákba járnak, amelyekből mi jöttünk. A médiában jelen lévő roma médiakép pozitív megítélésére is akadnak törekvéseink. De a lényeg a számokon, statisztikán és az adatok túl az, hogy jó itt lenni. Jó, mert nemcsak egy egyszerű kollégiumról van szó, hanem egy valódi közösségről. S mind a szakkollégiumról, mind a mi feladatunkról alkotott véleményemet talán összefoglalja ez a mottó: „a társadalmi problémákra tudom a megoldást, okozz minden embernek száz pozitív csalódást."

szakkoli.jpg

M.D.: Roma értelmiségiként vezető szerepek betöltésére készülünk: példamutatás, szociális-, politikai-, és persze tudományos munkák állnak előttünk feladatként. A magam részéről leginkább próbálok jó ember lenni. Emellett két szakkollégista társammal, Lakatos Richárddal és Balogh Tiborral elindítottunk egy internetes videócsatornát, ami elég egyedinek mondható. Szeretnénk jó hatással lenni a médiára, a közgondolkodásra, hogy ne csak a rosszat lássák az emberek a romák életéből. Ez egy szórakoztató jellegű filmgyűjtemény, amelyet roma származású egyetemisták készítenek, a saját humorukon keresztül mutatva be a világot.

Gégény István

süti beállítások módosítása