Teltházas együttlétet hozott a SZEMlélek és a Háló által közösen szervezett Csillagvizsgáló vitaestsorozat utolsó alkalma. Ezúttal Várszegi Asztrik felé záporoztak a kérdések.

– Nincs semmi a kezemben, és ettől boldog vagyok – fogalmazott a december 21-én, több tekintetben is meghitt, ünnepi hangulatban tartott eseményen a pannonhalmi főapát, részben arra is utalva, hogy már csupán rövid ideig szolgál ebben a pozícióban. A központi témához, Európa jövendő sorsához a kontinens múltján és aktuális kihívásain keresztül közelítettek a jelenlévők. A szekuláris társadalom és a keresztény értékrend ütközése, a világvallások közötti feszültség, a népvándorlás és a nagyhatalmi érdekek akár külön is elég okot adnának a homlokunk összeráncolására, ám olyan perspektíva áll előttünk, amelyben minddel kénytelenek számolni, egyszerre.

Nem is uralkodott el lelkendező optimizmus a vitaest résztvevői között, ám a reális előretekintésből nem hiányozhat a remény sem. Ahogy az egyik jelenlévő fogalmazott: az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e – hitünkben is – megújulni, mert ha igen a válasz, akkor nem kell félelemmel látnunk a ránk váró korszakot.

– Valóban nem a félelem a helyes hozzáállás a jövőhöz. Európa átalakulás előtt áll, az iszlám kapcsán például megkerülhetetlen az aktívabb párbeszéd, amely nem lehetőség, hanem mindannyiunk feladata - fogalmazott Várszegi Asztrik, megerősítve az előző vitaest központi gondolatát. A bencés főapát szerint el kell tudnia búcsúzni az egyháznak a pompás épületektől, anyagi javaktól, visszatérve az evangéliumi egyszerűség életviteléhez.

Kihívások várnak ránk, e kihívások azonban megújulást hozhatnak – kanyarodott vissza a közös útkeresés a címben is említett gondolathoz. A beszélgetős esemény arra is jó alkalmat kínált, hogy a médiában megjelent híresztelésekkel ellentétben az összegyűltek megerősödhessenek benne, hogy Várszegi Asztrik nem tervez "eltűnni", csupán főapáti szolgálata ér hamarosan véget. Továbbra is jelen kíván lenni a társadalomban, zárszóként pedig arra figyelmeztetett, hogy elhangzott gondolatait nem valamiféle tanításnak szánta, hanem olyan kapaszkodókeresésnek, amivel egymást segíthetjük a helyes úton járásban.

A Csillagvizsgáló vitaestek 2017-es sorozata ezzel véget ért. A közeli jövőt illetően a szervezők hamarosan kiértékelik a tapasztalatokat, s ennek nyomán keresik a folytatás lehetőségét, amire vonatkozóan sok bátorító érdeklődés fogalmazódott meg a résztvevők oldaláról az elmúlt hetekben. Ha Önnek is van véleménye a kezdeményezésről, akár konkrét személyeket javasolna újabb vitapartnernek, ide kattintva küldheti el üzenetét.

(Fotók: Lambert Attila)