Húsvét kinek a nyúl, kinek a tojás ünnepe - a népszokások lehetnek szépek, közösségmegtartó erőt is adhatnak, de az igazi erőt valahol máshol érdemes keresni.
A kereszt - bármennyire divatos szimbólummá is vált - valójában amolyan fegyverként értelmezhető. Arra való, hogy megöljünk általa valakit. Modernebb változata az akasztófa, a villamos szék és társaik.
A keresztény Húsvét középpontjában a kereszt áll: az egyszerre gyilkos, ugyanakkor megváltást hozó eszköz. A testet megfeszítő, majd megüresedett kereszt.
Világszerte emberek milliói figyelnek erre a jelre, erre a paradoxonra, az életet hozó halálra.
Így volt ez Győrben is, ahol Nagypéntek estéjén keresztutat jártak százával a belvárosban, állomásról állomásra felidézve Jézus szenvedésének és halálának eseményeit. Az alábbi képek magukért beszélnek.
Ám nem csupán a kereszt üres, hanem a sír is. A feltámadásban csúcsosodik ki a világ megváltozása, amelyről Gundel Takács Gábor írt nagypénteki bejegyzésében.
Ahhoz, hogy eljöhessen a megváltás, szükség volt a keresztre is. Aki ezt megérti, megsejti, valószínűleg tudja maga is, miért olyan vonzó a kereszt, miért jó néha letérdelni, elfogadni a szenvedést az életünkben.
Gégény István
(További képek és beszámoló a győri keresztútról: Győr+)