Az öreg kontines legfrissebb mártírja a tegnap meggyilkolt Jacques Hamel atya, akinek szentté avatását kezdeményezik sokan. A támadás részleteiről a merénylet egyik szemtanúja, Danielle nővér számolt be.

- Amikor beléptek és megláttam őket, azt gondoltam, hogy végünk van. Nagyon eltökéltek voltak, azt mondták nekem, hogy „ti keresztények, ti öltök meg minket!” Jacques atya misézett éppen az oltárnál, amikor a helyére léptek, és arabul kezdtek imádkozni, majd az atyát térdre kényszerítették. Jacques mindenkit szeretett, hűséges pap volt, aki nagyon szeretett - mondta a megrendült Danielle nővér a vele készült videóinterjúban.

Egy olasz politikus kezdeményezte Hamel atya azonnali szentté avatását, minek nyomán a közösségi média oldalakat rögtön ellepték a #santosubito–val („szentté azonnal”) jelzett bejegyzések Hamel atya Szent Jacques Hamellé avatását követelve. Egyes posztokban Hamel atyát a terrorizmus ellen harcolók védőszentjeként említik már.

A kanonizáció két lépcsőből áll: először a személyt boldoggá, ezt követően pedig külön eljárásban szentté avathatja az egyház. Mindkét lépés szükséges eljárás, melytől sem Teréz anya, sem II. János Pál esetében nem tekintett el az egyház. A boldoggá avatás felé vezető úton előbb megvizsgálják a személy egész életét, hogy annak egészében is teljesülnek-e a boldoggá avatási feltétek (szentként élt, hősiesen gyakorolta a keresztény erényeket). Szükséges még egy, a személyhez köthető csoda is, ám vértanúság esetén ez nem feltétel. A boldoggá avatottak esetében lehet csak kezdeményezni szentté avatást, amihez azonban immáron csoda szükséges. Viszont a boldogok esetében is kimondja az egyház, hogy már a mennyországba érkezett a személy.