A SZEMlélek számos elgondolkodtató, önvizsgálatra, megújulásra hívó bejegyzésének szerzője egyre aktívabb politikai szerepvállalása miatt mostantól olvasóként követi tovább az értékmagazin tevékenységét.

Mit tenne Jézus? Kérdezzük sokszor, amikor útelágazódáshoz érkezünk, vagy éppen olyan sötét van körülöttünk, hogy moccanni sem merünk.

Kereszt, vagy siker? Esetleg mindkettő? Egy keresztény számára a komfortzónán kívül esnek az önfejlesztő workshopok azon csoportjai is, amelyek sikerességre tanítanának meg minket. Jól van ez így?

Úr Napja van, egyházunkban hivatalosan is megkezdődött a felkészülés a 54. Eucharisztikus Világkongresszusra. Rengeteg érzelem kavargott bennem, míg Jászjákóhalmán plébánosunk a körlevelet felolvasta.

– Erős hit az, ha tisztelettel tudsz bánni azokkal, akiknek más a világnézetük – fogalmazta meg saját krédóját a leköszönt amerikai elnök, aki Angela Merkel oldalán hatalmas tömeg előtt beszélt Istenről.

Habony Árpádot kövessük, vagy Ferenc pápát? Szembe kell-e őket egyáltalán állítani? És a kereszténységet kisajátíthatja-e bármely párt magának? Hogy kerül képbe az irgalmasság?

Legszívesebben elfordulnánk tőle, kizárnánk az életünkből, pedig nekünk is helyünk van benne, közünk van hozzá. Küldetésünk van.

Az ezzel a bejegyzéssel induló Viszlát, komfortzóna! elnevezésű rovat célja olyan témák felvetése, amelyekről nem igazán szoktunk beszélni, pedig érdemes és hasznos lenne.

Aki tegnap a KDNP-ből való kilépésemről értesült, és csodálkozott, hogy honnan kellett volna ismernie, ne keressen emlékezetében: nem vagyok ismert.