A keleti kereszténység menti meg Európát?

A SZEMlélek értékmagazin kreatív igazgatója, Gégény István a Klubrádió Eurozóna című adásának vendége volt január 29-én. Zentai Péter műsorvezető szerint hazánk "vonul Oroszország felé", ami többek között abból látszik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten azt mondta:

„...ma, amikor a latin kereszténység nincs túl jó állapotban, akkor az ortodoxia hátulról megtámaszt bennünket; az nagy segítség nekünk, (...) az ortodoxia (...) nagyon komoly értéket képvisel, és most, amikor család elleni támadások vannak meg a migrációs kérdések, és multikulturális átalakítási kísérletek zajlanak a latin kereszténység világában, az ortodoxia ebben nem osztozik, s Magyarországnak egy szilárd hátországot ad.”

Gégény István elmondta, bár ez a mondat szinte mellékesen hangzott el egy hosszú beszélgetés végén, mégis jelentős, mert közben a héten Magyarország volt az egyetlen, aki nem járult hozzá az Oroszországban zajló erőszakos cselekmények elítéléséhez. „Óva intenék attól, hogy háttértámogatásként tekintsünk az ortodox egyházakra” – mondta a katolikus hittanár, aki úgy látja:

"a latin kereszténységben valóban egy átalakulás folyik, amely azonban nem tragédia, hanem egy megújulási folyamat."

Az állami vezetéssel való összefonódás és az egyházak közötti viszálykodás, amely aktuálisan több ortodox egyházat jellemez, szerinte nem követendő út és nehéz benne a támogatás lehetőségét felfedezni.

Míg a rádió riportere úgy vélte, az ortodoxiának nincs keresnivalója Európában sem a katolikus, sem a protestáns egyházak közelében, Gégény István azonban kiemelte, hogy

ha Európa alatt nem csupán az uniót értjük, hanem komplexebben értelmezzük, akkor igenis komoly hagyománya van a keleti kereszténységnek.

Véleménye szerint azonban inkább az ortodox egyházak szorulnak rá arra a nyitottságra, amely különösen II. Vatikáni Zsinat (1962-65) óta a katolikusoknál tapasztalható és úgy látja,

a nyugati keresztény egyházakra most a közös út keresése jellemző, nem a szembenállás, a kirekesztés. Az ortodox egyházi vezetők nehezen állnak szóba a nyugati kereszténység vezetőivel, épp ezért lett volna történelmi jelentőségű az a találkozó, amelyet a napokban 75. születésnapját ünneplő Várszegi Asztrik igyekezett megszervezni Pannonhalmára: az orosz ortodox pátriárka és II. János Pál pápa között.

Gégény hangsúlyozta: tisztában vagyunk az ortodoxia értékeivel, II. János Pál pápa megfogalmazása szerint

„az egyház két tüdővel lélegzik: az egyik a nyugati a másik a keleti kereszténység”. Magyarország pedig különleges helyzetben van, hiszen itt jelen vannak a görögkatolikusok,

akik integrálják a keleti kereszténységet jellemző hagyomány-központúságot, az ikonok tiszteletét, ugyanakkor elfogadják egyházi vezetőjüknek a pápát – hazánk lehetne tehát egyfajta teológiai műhely, ahol ezek az értékek találkozhatnak és erősíthetik egymást.

Amit aggodalommal lát, az az egyházak nacionalizálódása, miközben az állam szakrális hangsúlyokat helyez előtérbe. Gégény azt szeretné, hogy „mindenki maradjon a kaptafánál”: időnként úgy érzi, „beszédesen hallgatagok” az egyházi vezetők bizonyos morális problémák esetén, miközben gyanítható, hogy némely politikusok vallási jellegű megnyilvánulásait érdekek vezérlik, nem a hit.

Nem örül tehát a keleti és nyugati kereszténység feltételezhetően politikai szándékú szembeállításának, hanem azt szeretné, hogy „a kitárt karok egyházpolitikáját folytatva azt keressük, ami összeköt minket.”

Összeállította: Herbert Dóra

(Nyitókép: kultura.hu)