Nekünk fontos a szív és a lélek is - emelik magasba francia demonstrálók. A kérdés az, kibírjuk-e méltósággal a korlátozó intézkedések végéig. Most van igazi válaszút előtt az emberiség.

Azzal már a kényszerintézkedések meghozatalakor is azonnal szembesültünk, hogy a járványnak jelentős gazdasági következményei vannak. Sokan vesztik el az állásukat, cégek mennek csődbe. Átalakul a munkaerőpiac. Megbillen a társadalmi egyensúly. Az állam bevételei csökkennek, de finanszírozni kell a szociális problémák enyhítését.

A karantén és egyéb kijárási korlátozások miatt a szórakozási lehetőségek, a közösségi élmények és az utazások lehetősége szinte teljesen eltűnt az életünkből. A távoktatás, a távmunka egyre nehézkesebben működik, mert lazulnak a személyes emberi kapcsolatok. Az online órákon és meetingeken a résztvevők egy része nem kapcsolja be a kamerát - ki tudja mit csinálnak miközben beszélnek hozzájuk. Családtagok csak ritkán látják egymást. A kórházban lévőket látogatni sem lehet, emberek halnak meg magányosan. A bezártság, a magány egyre frusztrálóbb, egyre nehezebben elviselhető.

A feszültség egy idő után kumulálódik és eljutottunk odáig, hogy egyre többen vannak, akik nem tartják be a szabályokat. Kijátsszák azokat, hamis igazolásokat gyártanak, 10 főnél többen jönnek össze, ügyeskedő emberek kacsintanak össze cinkosan.

Soron kívüli oltásokról szólnak hírek, védekezésként meg a szabályozás hiányosságairól. A járványt ki lehet, tehát ki is használják politikai csatározásokra, személyeskedésre, érdekek érvényesítésére.

Számos nagyvárosban zajlottak már utcai tüntetések is a szigorító intézkedések ellen. Többek között London, Párizs és Bécs többé-kevésbé békés demonstrációi után legutóbb Hollandiában a tüntetések már zavargássá, fosztogatássá fajultak. Az este 9 és reggel 5 óra közötti kijárási tilalom bevezetése miatt több városban is utcára vonulók törtek, zúztak, Urk városban még a koronavírus-teszt központot is felgyújtották. A holland társadalom rendkívül szabadelvű, nincsenek az emberek hozzászokva, hogy korlátozzák őket. A randalírozás nyilvánvalóan nem megoldás, sokkal inkább árulkodik az emberekben felgyülemlett indulatok mértékéről. A korlátozás immáron nagyobb probléma, mint maga a járvány.

A tüntetés feloszlatása Amszterdamban (forrás: reuters.com)

A feszültség tapintható az egyes társadalmi csoportok között is. „Nekik miért lehet és nekünk miért nem?” A magyar vendéglátósok például nehezen fogadják el, hogy más szinten vannak kezelve, mint az élelmiszerboltok, vagy a nagy bevásárlóközpontok, ahol tömegesen találkoznak az emberek. Egy nagy különbség pedig mindenképpen van: bevásárolni lehet maszkban, enni és inni nem. Persze ha csak minden második asztalnál ül vendég és egy asztalnál csak egy háztartásban élők foglalnak helyet, és 6-kor, vagy 7-kor bezárnak, akkor se lehet? Több vendéglátós kijelentette, hogy február 1-én kinyit, de a kormány 6 havi elzárással és pénzbírsággal fenyegetőzik, ugyanakkor ígéri, hogy amint lehetséges, először a vendéglátóhelyeket fogják kinyitni.

Tovább növeli a zavart, hogy ellentétes hírek és vélemények terjednek az oltásról.

Mikor lesz, mennyi lesz, melyik jó, melyik nem, meddig jó, kell-e annak, aki már átesett? Az egyikről elterjed, hogy 65 év felett nem szabad beadatni, de cáfolja a gyártó. A másikat nem átlátható körülmények között gyártják, de ezt is cáfolják. Ami kínai, vagy orosz, az eleve gyanús. De úgy általánosságban is felvetődik a kérdés: ha egy gyógyszergyártó kifejleszt egy vakcinát egy világjárvány legyőzésére, akkor miért nem osztja meg mindenkivel, hogy minél gyorsabban és minél többet lehessen belőle gyártani? A gyógyszergyártók közti verseny, az anyagi haszon még ilyenkor is fontosabb? Naiv vagyok - mondhatja a kedves olvasó, de ez az emberiség szégyene.

A rengeteg összeesküvéselmélet sem válik a dicsőségünkre. Már a járvány kirobbanásakor is elterjedt néhány változat a kínai és az amerikai titkosszolgálatról, egyéb lobby csoportokról, emberkísérletekről. Az ostobaság határtalan, mára az is elterjedt, hogy Anthony Fauci, az amerikai kormány koronavírus elleni csoportjának virológusa és Bill Gates közösen robbantották ki a világjárványt, hogy ellenőrzésük alá vonják az embereket, akiknek a testébe épp most adnak be a vakcinával együtt egy nyomkövető mikrochipet – lehet, hogy már Önben is van kedves olvasó.

A vírusnak nem csak több, mint 2 millió halálos áldozat és több, mint 100 millió megbetegedés a következménye. Pont úgy dolgozik, mint a terroristák. Egy merényletben páran megsérülnek, esetleg meghalnak, keletkezik valamekkora anyagi kár – de az egész társadalomban félelmet generál, azaz mindenkire hat. Az ember test-lélek-szellem hármas egysége, ami megtámadja a testünket, az megtámadja a lelkünket és a szellemünket is. Ez igaz társadalmi szinten is. Először csak a testnek fáj, de aztán beleivódik az agyunkba és a lelkünkbe is. Mára már ijesztően sok negatív érzelemmel és negatív gondolattal találkozunk.

Nő a bizonytalanság, az elmagányosodás, a frusztráció, a feszültség, a félelem, az irigység, az önzés, az ellenségeskedés, az agresszió, a garázdaság, a tüntetés, az összeesküvéselmélet, a vádaskodás – ezek vajon hány ember életét keserítik meg, teszik tönkre? És ezek ellen mi a gyógymód?

Mire a kormányok megkapták a vakcinát és abban bíznak, hogy látják a járvány végét, súlyos társadalmi problémákkal kell szembenézniük. De nem csak a politikusoknak – mindannyiunknak. Versenyfutás kezdődött: véget lehet-e vetni a járványnak, mielőtt a társadalmi feszültségek robbanáshoz vezetnek? A politika rendeletekkel, törvényekkel és karhatalommal tudja betartatni azt, ami szép szóval nem megy. Az egyén azzal, ha magába néz: önfegyelemre, türelemre, kitartásra, lemondásra, odaadásra, alázatra, becsületre, szeretetre és jóságra van szükség. Már nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki kapja el a vírust, hanem az, hogy méltósággal kibírjuk-e ezt az egészet. Még nem késő.

(Nyitókép: ichef.bbci.co.uk)