Összekulcsolt kézzel a covid ellen világszerte

Idén november 22. az egyházi év utolsó vasárnapja: Krisztus királyságának ünnepe a katolikus egyházban, 29-e pedig az Advent kezdete.

Ahogy kedves Olvasónk, Dr. Békefy Lajos református lelkész írásából megtudtuk, protestáns testvéreink Angliában és egy héttel ezelőtt hasonlóképp a Győztes Legyőzötthöz kiáltottak, aki feltámadásával mindörökké Győztessé lett és akiről a Jelenések könyvében ezt olvassuk:

Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom! (Jel, 4, 11)

Aggeus próféta szavait idézve Pál apostol arra figyelmeztet, hogy Isten megrendíti majd nem csak a földet, hanem az eget is, hogy megmaradjon, ami rendíthetetlen. (Zsid 12,26) Ma a járvány ilyen megrendülés, lebont sok ingatag dolgot az életünkben és választ vár mindannyiunktól: ki a király az életünkben, kinek hódolunk, kinek a hatalmát tiszteljük, kibe vetjük a bizalmunkat, kitől várunk segítséget, ismerjük-e azt, aki megingathatatlan és milyen a kapcsolatunk ővele?

A ma délután 5 órára meghirdetett világot körülölelő imaláncban, amellyel az Eucharisztikus Kongresszusra is készülünk, magunk részéről választ szeretnénk adni ezekre a kérdésekre, meg akarjuk vallani, hogy számunkra Jézus az Úr, Ő a reménységünk forrása, Tőle várjuk a szabadulást, nem csak a járványtól, de a félelmeinkből, a bűneink rabságából is.

Ahogy a régi pozsonyi énekeskönyv imája mondja:

Ügyeskedés és előrelátás nem segít itt már.
Sehol nem vagyunk biztonságban, csak a Te sátradban, Uram.
Segíts, segíts a szükség idején, Urunk!
Parancsolj a halálnak, ne sokáig végezze aratását!

Összeállította : Herbert Dóra

(Nyitókép: pexels.com)