Akitől ezt megkérdezték, ma már oktatási és gazdasági referens. Roma értelmiségiek vallomásaiból indítunk videós cikksorozatot a SZEMléleken.

– Nem úgy kelek fel minden reggel, hogy Úristen, én cigány vagyok, hanem hogy ember vagyok, ez az első. Ugyanúgy libabőrözök a magyar himnuszra, mint a cigány himnuszra – e szavak megfogalmazója nem akármilyen pozícióban dolgozik. Kormánytisztviselő. És roma. És nem fehér holló.

A most induló Sorsfordítók rovatunkban olyan személyeket mutatunk be, akik azáltal válhatnak példaképpé, hogy nem feltűnőek, sőt, nagyon is normális életet élnek. Van köztük egyetemi oktató, középvezető, rendszergazda, molekuláris biológus, szülésznő... Az is közös bennük, hogy mind roma szakkollégiumba jártak felsőfokú tanulmányaik idején. Merthogy mind roma származásúak.

A keddenként a SZEMlélek értékmagazin felületén jelentkező sorozattal az a célunk, hogy kiigazítsuk, legalábbis színesebbé, egyben igazabbá formáljuk a sokakban élő ilyen-olyan képet a magyarországi romákkal kapcsolatban. Ők maguk számolnak be eddigi életútjukról, küzdelmeikről, elért eredményeikről, tapasztalataikról. Szóba kerülnek előítéletek, mentorok, célkitűzések – az is, hogy kell-e egyáltalán erről az egész romakérdésről beszélni, romát és magyart megkülönböztetni.

A vallomások által számos kapaszkodót kaphatnak a nehéz sorsú embertársak, különösen a fiatalok ahhoz, hogy ők is fordítani tudjanak saját sorsukon, ki tudjanak törni a "rájuk osztott" társadalmi szerepekből. Mert képesek rá – ezt üzenik a sorsfordítók.