Az eredmény egy kicsit meglepő, ugyanakkor nagyon tanulságos.
Az Oxfordi Egyetem professzora által vezetett Reuters Sajtótanulmányozó Intézet (Reuters Institute for the Study of Journalism) idén is összeállította 40 ország adatait tartalmazó elemzését a helyi médiahasználati szokásokról. A teljes kiadvány digitális formában ide kattintva érhető el – az alábbiakban a kutatók Magyarországra vonatkozó értékelését közöljük.
A 2020 első hónapjaiban készült felmérés alapján kialakult eredmény annyiban nem jelent újdonságot, hogy igazodik mind a kormányzati kommunikációban is előforduló utalásokhoz, mind a számos médiahasználó által tapasztalható összképhez.
A nem online médiatermékek elérési toplistáját (tehát ez a megtekintésekre, nézettségre vonatkozik, nem a megbízhatóságra) az RTL Klub vezeti, utána szinte kivétel nélkül a kormányzati propaganda csatornái következnek. Érdekesség, hogy a felmérés szerint az egy ideje ebbe a körbe tartozó Magyar Nemzet a mért/mérhető orgánumok közül a sor legvégén szerepel.
Az online sajtó teljesen másként fest: az Index és a 24.hu kettőse uralja ezt a szintén látogatottsági terepet, az Origo után aztán ismét a kormánytól független felületek sorakoznak: hvg.hu, rtlklub.hu, 444.hu. A regionális lapok online felületeinek kimagaslóan gyenge szereplése érdekes színfolt ezen a tabellán.
A képre kattintva nagyobb méretben is látható a hazánkra vonatkozó kimutatás
A legnagyobb érdekességet azonban a bizalmi index környékén találjuk – e téren nyilván érdekes lenne más, hasonló felmérésekkel is összevetni a Reuters-intézet kimutatását. Ők arra jutottak, hogy ma hazánkban a HVG tűnik a legmegbízhatóbb hírforrásnak, a sor pedig így folytatódik: RTL Klub, Index, 24.hu, 168 óra, ATV, 444.hu. A kifejezetten a kormányhoz kötődő orgánumok megbízhatóság szempontjából mind sereghajtók ebben az összeállításban. Ha ez valóban így van, akkor
úgy tűnik, pénzért nem lehet hitelességet venni.
Pedig – amint erre szöveges értékeléssel is utalnak a felmérés szerkesztői – a magyar kormány gyakran utal álhírgyárként a tőle független médiumokra. Ez azonban a számadatok alapján nem találkozik a felhasználók véleményével.
Arra is rámutat a kiadvány, hogy idehaza átalakulóban van a médiapiac: a kormány egyre növelte a befolyását az elmúlt években ezen a területen (állami hirdetésekkel, a közmédia fokozódó kontrollálásával, a kormánnyal kritikus újságírók elleni kampányolással).
Az adatok alapján ma már elsősorban okostelefon által tájékozódnak az információk világában a magyarok, az online média vezető szerepe pedig töretlen, míg a nyomtatott sajtó üzenetközvetítő hatékonysága egyre jelentéktelenebb.
(Illusztráció: rsf.org)
