Aláírásgyűjtésbe kezdtek a görögök azért, mert a török elnök bejelentette, hogy a világ nyolcadik csodájának is becézett isztambuli épületet mecsetté szeretné alakítani.
Recep Tayyip Erdoğan bejelentése egy éve történt, azonban azóta is ott sejlik az átalakítás lehetősége. Az aláírási kezdeményezést különösen a görögök támogatják, akiket rendkívül rosszul érintenek a török politika újabb és újabb ötletei.
(Mozaikkép Árpád-házi Szent Piroskáról a Hagia Szofiaban)
A Hagia Sophia története mind a keresztény-keresztény, mind a muszlimokkal való párbeszéd oldaláról nézve nagyon fájdalmas: a templomot jelenlegi formájában 537-ben szentelték fel, és csaknem ezer évig volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye. 1204-ben a IV. keresztes hadjárat idején katolikus nyugati „keresztesek” fosztották ki, majd Konstantinápoly 1453-as elfoglalásával Hódító Mehmed mecsetté alakította át, de csak 120 évvel később alakították át az iszlámra jellemző épületegyüttessé a medreszékkel (iskolákkal), minaretekkel (tornyokkal) és népkonyhákkal.
A Hagia Szophia ekkor vált az iszlám keresztény világ felett aratott győzelmének szimbólumává, de magát az épületet a szultánok mindig tisztelettel kezelték, nevét is megtartották, csak Ayasofyává törökösödött.
Az Oszmán Birodalom bukása után Kemál Atatürk szekularizációs törekvéseinek szellemében (mely során többek között betiltották az arcot eltakaró fátylat, bevezették a latin ábécét) a Hagia Sophiában megtiltották a nyilvános imádságot. 1935-ben múzeummá nyilvánították. Ahogy Atatürk fogalmazott: Az emberi civilizáció emlékműve kell hogy legyen!
Erdoğan isztambuli polgármesterként egyszer már elővette az ötletet, de a kilencvenes években még óriási volt az intézmények ellenállása, Atatürk nyomán ugyanis a Hagia Sophia sajátos, vallások feletti státusza a szekuláris török köztársaság jelképének is számított.
Az elnök azzal érvelt a tervét illető külföldi kritika ellen, hogy „amikor a jeruzsálemi al-Aksza mecsetet támadták, akkor senki nem emelte fel a szavát a pusztítás ellen”, szóval senki nem mondja meg a törököknek, mit kezdjenek a Hagia Sophiával.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 2020-as éves jelentésében, amely a nemzetközi vallásszabadság helyzetéről szól megjegyzi, hogy a Hagia Sophia, az egykori ortodox keresztény katedrális Isztambulban rendkívüli jelentőségű emlékmű, amelyet meg kell őrizni. Jelentése szerint a tisztviselők hangsúlyozták, hogy Hagia Sophia a békés együttélés, a valódi párbeszéd és a vallások közötti tisztelet jelképe.
Az aláírás kezdeményezés szövegéből: Az Unesco mentse meg Hagia Sophia-t!
Alulírottak csatlakoznak a keresztények védelmében (IDC), az Amerikai Örmény Nemzeti Bizottsághoz (ANCA) és a Hellén Amerikai Vezetési Tanácshoz (HALC), …Elfogadhatatlan, hogy Törökország továbbra is a Hagia Szofia-t teszi célponttá, amely a Világörökség része.
Egyetértünk a görög külügyminisztérium megfigyelésével, amely szerint: „Ez az akció sérti a nemzetközi közösséget, … mindenkinek kötelessége tiszteletben tartani a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezményt…
Az UNESCO, válasz hiányában, maga is bűnrészesnek bizonyul azokban a támadásokban, amelyeket Törökország a keresztény örökség és a keresztény kisebbségek ellen intéz.
Amint közismert ebben a – jelenleg múzeumként működő templomban található Árpádházi Szent Piroska, azaz Szent Irén képe is.
Szent Piroska, keresztény szentként: Szent Irén (1088 - 1134), bizánci császárné volt.
(Forrás: index.hu, ekatimerini.com)
