Furcsa ünnepre indulunk. Megtanulunk elengedni és megtalálni is.

A minap valami igazságtalanság nagyon csípte a csőrömet. Elhatároztam, hogy egy szeretetteljes levelet írok. Szépen megfogalmaztam, megírtam. Elolvastam, van-e benne valami bántó. Nem volt... Aztán még egyszer... Aztán arra gondoltam: miért is akarom én ennyire, hogy igazam legyen? Miért fontos számomra, hogy ezt bebizonyítsam? Csak annyi volt akkor, hogy megnyomtam a "delete" gombot. Kitöröltem a levelet.

Ez egy kis nyertes csata volt. Nem nagy dolog. Mégis egy pici bizonyság saját magam felé, hogy nem az enyém az igazság.

Krisztus igazsága a kifordított igazság. Nem zsákmány, nem birtoktárgy, azért nem lehet küzdeni, azért csak imádkozni lehet. Keresni az igazságot, elengedni és helyette Istent keresni inkább.
Az igazság fogalma nagyon összetett. Most egyetlen mozzanatát szeretném kiemelni: az igazságot nem találhatjuk meg lemondás nélkül. Aki szabadon tudja engedni az igazságot, az megtalálja. Aki nem zárt rendszerekben gondolkodik, hanem keres, az találja meg.

Ez van Salamon igazságtétele mögött is: az igazi anya odaadja a gyermekét, inkább lemond róla, de nem öli meg! A hamis anya azonban mindenáron akarja a maga igazát, amely fontosabb, mint a gyerek.

A Gyűrűk Ura című mű nagyon szépen megjeleníti azt, amiről itt szó van. Egy gyűrű hatalma ellen folyik a küzdelem, mert aki felhúzza, arra mindenképpen rossz hatással lesz, nem tud ellenállni annak, hogy a gyűrű segítségével hatalmat szerezzen magának. Vannak jobb és rosszabb emberek, de végül is mindenki, aki a gyűrű hatalmához tartozik, gonosszá lesz. És pontosan így van ez a való életben is, hogy ha a magunk igazságát keressük, legyünk bármilyen jók, akkor elvesztünk. Ha ahhoz ragaszkodunk, soha nem leszünk az Isten vonzásában. Belekerülünk valami rossz varázslatba. A könyvben egyedül a hobbitok képesek arra, hogy a gyűrűt megsemmisítsék. Ezek a kedves törpelények nagyon fontosak voltak az író, William Tolkien számára. Állítólag őket találta ki elsőnek a regényből. Az is különösen utal Jézusra, hogy harminchárom évesen lesznek felnőtté ezek a kis törpe méretű emberek. Bennük van valami tisztaság, egyszerűen nem érdekli őket a hatalom, picik, eleve veszteségre vannak ítélve erejük szempontjából, és mégis csak ők tudják megszüntetni a gyűrű hatalmát olyan módon, hogy elpusztítják ott, ahol készítették.

A hatalom abban törik meg, ha ugyanott, ahol megszereztük, lemondunk róla. Az igazságot meg kell szeretni, és le kell róla mondani. Ez az élet útja.

Lépésről lépésre dönthetünk emellett a folyamat mellett, hogy Istent keresem, Őt szeretném megtalálni és Benne találom meg az igazságomat is. Bárcsak erre a ritmusra, Isten szíve-dobbanására tudnánk élni! Akkor igaz lesz ránk: aki megtalálja életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt. (Máté 10, 39)

(Fotó: mamanforme.fr)