Mi lesz az idei Húsvéttal? Ugye, nem marad el?
Gégény István 2020. március 13.

Mi lesz az idei Húsvéttal? Ugye, nem marad el?

A rövid válasz egyértelmű, ám érdemes árnyaltabban is végiggondolni, milyen időszak vár ránk a koronavírus árnyékában.

zarva_1.jpg

Akik egy cikk címének elolvasását követően azonnal nekiállnak kommentelni, már úgyis megírták, de azért én is jelzem: nem, nem marad el az idei Húsvét. A kérdést mégsem érdemes félvállról venni, egyetlen legyintéssel elintézni, mert az előjelek arra utalnak, hogy nagyon más lesz ez a húsvéti időszak, mint amit eddig megszoktunk, mint amire bizonnyal elkezdtünk már fejben, lélekben készülni. Egyáltalán nem nyilvánvaló ugyanis, hogy Húsvétkor, akár Nagyhéten nyitva lesznek a templomok, nem lesznek esetleg "elhalasztva" a liturgiák. Márpedig Nagycsütörtököt, Nagypénteket, a feltámadás ünneplését nem lehet elhalasztani...

E sorok írásakor még "csak" veszélyhelyzet van kihirdetve Magyarországon, s nemhogy bezárnák a templomokat (ahogy erre például Olaszországban és Szlovákiában is sor került), hanem a miniszterelnök helyettese egyenesen több szentmise megtartását javasolja, hogy ezáltal – felvetése szerint – jobban eloszoljanak a hívek. A javaslat arra nem tér ki, hogy miként szakadjanak a már így is agyonterhelt papok még többfelé, de az a lényeg, hogy most, március 13-án reggel még nincs napirenden az, ami a környező országokban már kezd gyakorlattá válni. Ám épp a más európai országokban tapasztalható folyamat utal arra, hogy a koronavírus terjedése, járvánnyá szélesedése egyre drasztikusabb korlátozások bevezetését eredményezi. E szempontól az a tény, hogy nálunk még nincs járvány, azt is jelenti, hogy amikortól már az lesz, akár hosszabb ideig is elhúzódhat, mint a most éppen a legnagyobb küzdelmeket átélő olaszoknál.

Kétségkívül sok ebben a gondolatmenetben a feltételezés, találgatás, de

nem árt felkészülni egy olyan forgatókönyvre, amely arról szól, hogy a kereszténység legnagyobb ünnepén zárva lesznek a hazai templomok.

És akkor mi lesz? Megrendül a hitünk? Kárhoztatjuk majd a korlátozó intézkedések elrendelőit? Egyenesen Istent kérjük számon, hogy miért engedi meg mindezt?

Előkerülhetnek aztán egészen praktikus kérdések is. Mi lesz a miselátogatási kötelezettséggel? Mégiscsak lehet majd telefonon gyónni? Hiába a miseközvetítés – miként lesz kivitelezve a szentáldozás? Az általános válaszok nyilvánvalóak, a konkrét átmeneti rendelkezéseket pedig szükség esetén kellő időben meg fogjuk ismerni.

Puskás Attila, kedves professzorom hasznos teológiai áttekintést foglalt írásba e témát érintően, amely ide kattintva olvasható teljes terjedelmében. Néhány gondolatot idézek tőle az alábbiakban:

"Mintha a járvány maga is felkiáltójellé válna, mely törékenységünkre, emberi létünk sérülékenységére figyelmeztet bennünket. Azzal az alapvető léthelyzettel szembesít, melyről könnyedén megfeledkezünk: nem kontrollálhatjuk és uralhatjuk mindenestől létezésünket, nem mi vagyunk abszolút urai saját életünknek, de a természetnek és a történelemnek sem."

"...nemcsak észszerű és jól felfogott érdekünk, vagy a világi hatóságokkal való együttműködés kívánalma, hanem a szeretet parancsából fakadó kötelezettség, hogy a rendkívüli helyzetekben, járványok idején, megfelelő és arányos óvintézkedéseket léptessenek életbe az egyház felelős pásztorai, melyekhez a hívő közösség tagjai tartják magukat."

"...alaptalan és hamis dolog lenne azt várni, hogy az Oltáriszentség magunkhoz vétele önmagában biztosítja a fertőzéstől való megóvást, s emiatt aztán fölösleges vagy egyenesen a hit hiányának jele lenne minden óvintézkedés, mely a felelős és gondoskodó szeretetből fakad."

"A templomszentelés révén ezeket az épületeket a közös imádság, az istentisztelet, a liturgikus cselekmények végzésére foglalja le az Egyház, ezáltal a profántól elkülönített szent hellyé válnak, de ez nem jelenti azt, hogy itt ne érvényesülnének a fizikai világ törvényszerűségei. A fertőzés veszélye alól nincs kivéve a templom szent tere sem, illetve a benne összegyülekező közösség. Ezért itt is helye lehet a gondos óvintézkedéseknek."

Húsvét lényege 2020-ban sem lehet más, mint eddig volt: megünnepeljük az Eucharisztia alapítását, a keresztáldozatot, a feltámadást, a megváltás csodáját.

Abban viszont akár jelentős változás is bekövetkezhet idén, hogy ezt formálisan miként fogjuk átélni. Érdemes lelkileg rákészülni, hogy különválasszuk a valóban fontos alapokat a részletkérdésektől. Igazi hitpróbát hozhat ez a tavasz, amely akár megerősödést is eredményezhet számunkra. Akár, mert ez rajtunk, a megértő hozzáállásunkon, nyitottságunkon is múlik.

szk_extra.jpg

Erről a témáról bővebben is fogunk beszélgetni a SZEMlélek Klub rendkívüli alkalmán, amelyet március 17-én, kedden 18 órától tartunk. Személyesen kivételesen nem lehet jelen lenni, de előzetesen várjuk olvasóink kérdéseit, amelyek közül néhányat felteszünk majd a beszélgetés során.

(Illusztráció: bitterwinter.org)

süti beállítások módosítása