Háborús missziós papként Firas Lufti ferences szerzetes tanúja volt a traumának, amit a szír gyermekek generációja szenvedett el, akik egész életüket a háború bizonytalanságában és tragédiájában töltötték.

"Saját szememmel láttam és megérinthettem a romok között, otthon nélkül élő gyermekek szenvedését, mert minden elpusztult körülöttük." - mondta Lufti atya CNA-nak.

A ferencesek igyekeztek biztonságot és gyógyulást biztosító helyet létrehozni ezeknek a gyerekeknek, akik közül sokan szenvednek szorongástól, depressziótól és poszttraumás stressztől.

"Megfigyeltük, hogy az Aleppó-i gyerekek sok traumát szenvedtek a háborús időszakban. Sokan elveszítették a szüleiket, némelyiküket megcsonkította, keze vagy lába elveszett, és mindentől félnek" - mondta a pap.

Lufti atya 2017-ben Aleppo-ban létrehozta a Ferences Gondozási Központ háborús poszttraumás stresszkezelési programját. Azóta klinikai pszichológusok, önkéntesek és szociális munkások személyzete 1500 szíriai gyermeket szolgált ki 6–17 éves korig.

A pszichológiai kezelésen kívül a központ művészetterápiát és szabadidős tevékenységeket kínál festménnyel, szoborral, zenével, színházzal, tánccal, kosárlabdával és úszással. A program ezeken kívül a szülők számára szervezett képzési tanfolyamot is kínál, amely arra irányul, hogy hogyan kezeljék gyermekeik mentális egészségét a kezelés során.

A szíriai polgárháború 2011. márciusi kezdete óta mintegy 500 000 embert öltek meg. Az ENSZ szerint a konfliktus nyolcadik évében 5,6 millió menekült hagyta el az országot, és további 6,1 millió menekültet van az országon belül.

A szíriai Idlib tartományban, Aleppo tartomány nyugati részén folytatott harcban 2019. decembere óta közel egymillió ember távozott otthonaiból. A török ​​támogatású lázadók ellenezték az oroszok által támogatott szíriai kormány támadását Szíria utolsó lázadó tartományában. Az orosz és török ​​vezetők által aláírt tűzszünet a tartományban március 6-án lépett hatályba.

Lufti atya, aki jelenleg Szíriában van, 12 évet töltött Libanonban. Elmondta, hogy a Szentföld ferences rendi jelenléte két, az Idlib tartományban tartózkodó püspökével működik: "Kis keresztény közösségben élnek, körülbelül 300 családot gondoznak és sok muszlimról is gondoskodnak, akik elmenekültek a bombázástól "

"Ők a mi hőseink, mint azok a ferencesek, akik a legrosszabb, drámai helyzetben vannak Szíriában" - mondta.

Sok, Szíriában született gyermek a háború káoszának közepette soha nem kapott születési anyakönyvi kivonatot, mert születésüket nem regisztrálta a kormány.

Annak érdekében, hogy ezeknek az elfeledett gyermekeknek személyazonosságot nyújtsanak, a ferencesek elindították a „Név és Jövő” projektet Kelet-Aleppóban.

"Gondoskodunk ezekről a gyermekekről, és hivatalos regisztrációt adunk nekik. Mindegyik központban van 500 gyermek" - mondta Lufti atya.

Az Aleppó-i központokban a ferencesek gondozottjai között vannak elhagyott Down-kóros és autista fiatalok is, valamint segítségre szoruló várandós anyák.

"Aggódunk a projekt folytatása miatt, mivel a szíriai gazdasági helyzet nagyon rossz"

Az Aleppó-i Ferences Gondozási Központ az egyik olyan projekt, amelyet a Katolikus Egyház nagypénteki gyűjtésével az évben támogat.

A nagypénteki gyűjtés, melyben az egész egyház részt vesz, április 10-ig tart a Szentföldön, a Szíriában, Libanonban, Irakban és a régió más országaiban található katolikus szent helyek számára is kedvez.

A gyűjtés nagy részét a Szentföld ferences rendi felügyelete kezeli, amely a Szentföld legrégebbi és legnagyobb katolikus intézménye. A provinciát Assisi Szent Ferenc alapította 1217-ben, mindössze nyolc évvel azután, hogy megalapította a ferencesek rendjét.

A Keleti Egyházak Gyülekezete a nagypénteki gyűjtés egy százalékát is a közel-keleti papság jelöltjeinek támogatására használja.

„Súlyos nehézségekkel küzdött az egyház a Szentföldön és a Közel-Keleten az évszázadok során” - mondta Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak Gyülekezetének prefektusa.

„A hosszú és fárasztó háborúk milliónyi menekültet generálnak, és erősen befolyásolják az egész generáció jövőjét. Úgy látjuk, hogy megfosztják tőlük a legalapvetőbb szükségleteket: a békés gyermekkorhoz való jogot, a koruknak megfelelő iskolai végzettség megszerzését, a család kialakításának szentségét, hivatásuk felfedezését, a szorgalmas és méltóságteljes felnőtt élet lehetőségét, mely a békés idős kor felé mutat”- mondta.

"Az egyház továbbra is azon dolgozik, hogy megóvja a keresztények jelenlétét és hangot adjon a hangtalanoknak" - mondta a bíboros.

Forrás:catholicnewsagency.com