Wichmann Tamás kilencszeres kenuvilágbajnok, háromszoros Európa-bajnok, kétszer olimpiai második, egyszer olimpiai harmadik helyezett, harminchétszeres magyar bajnok nem sokkal 72. születésnapja után hunyt el.
– Az eredményeimmel talán egy kicsit utat mutattam az embereknek, hogy alulról indulva is el lehet érni a csúcsra. Hogy lehetetlen helyzetből is lehet valami nagyon alkotni. Talán többeknek erőt adtam azzal, amit elértem. A sportágunk nagyon népszerű volt akkoriban, szerencsére ez azóta is így van – emlékezett vissza a sportikon.
Wichmann Tamásnak - akinek életéről, karrierjéről január elején mutatták be a Magyar Lapát című portréfilmet - hat gyermeke és számos unokája van.
A január 16-i év sportolója gálán az MSÚSZ és a MOB életműdíját vehette át. Akkor már nem volt titok, a kilencszeres világbajnok kenus súlyos beteg, amit megosztott a nyilvánossággal is.
A Nemzeti Színházban tartott díjátadón beszélt sportpályafutása kezdetéről, majd ezt mondta: „Mostanra odáig jutottunk, hogy elszállt felettem az idő. Így hát megragadnám az alkalmat, hogy a tokiói olimpiára készülő összes sportolónak és edzőnek szerencsét és kitartást kívánjak, s olyan hazafiságot, amivel mindenkinek rendelkeznie kell, hiszen alig tizenvalahány-millióan vagyunk, akik ezt a csodálatos nyelvet beszélik és értik. Nemrég mutatták be a rólam készült filmet az Uránia filmszínházban, szeretetcunaminak mondanám, amit ott és amit itt önöktől kaptam – nagyon jólesik.”
Gyermekkori súlyos balesete után kezdett sportolni – először boksszal erősítette lábait, majd elkezdett kenuzni. Határtalan kitartása, akaratereje, szorgalma és lelkesedése a magyar sportélet egyik legkiemelkedőbb egyéniségévé tette.
– Az egyik bátyám fiatalon meghalt, mert rögtön a világháború után játék közben megölte egy felrobbanó lövedék. Aztán ott van az én gyerekkori balesetem: a Móricz Zsigmond körtérnél elütött egy rendőrautó, napokig kómában voltam. Képzelje el édesanyámat, az egyik fiát elvesztette, a másik meg sántikál. Egész életemben nem foglalkoztam magammal – mesélte kórházi ágyán a Magyar Nemzet újságírójának, aki egy korábbi, Nemzeti Sportban megjelent nyilatkoztára emlékeztette, melyben azt mondta: „az a lényeg, hogy bejön az öröm”. Mostanában mik adják az apró örömöket?
– A látogatások. Jönnek a fiaim, az unokáim, a barátok. Látom, hogy körülvesz a szeretet.
Wichmann 1978-ban UNESCO fair play-díjat kapott, mert segített felkészülni riválisának, az egykori Jugoszlávia színeiben versenyző Matija Ljubeknek, aki aztán a belgrádi világbajnokságon legyőzte őt.
61 évesen ismét vb-dobogóra állhatott, 2009-ben ugyanis ezüstérmet nyert a magyar sárkányhajó válogatottal a dél-koreai Ulszanban a csapat-világbajnokság 200 méteres futamán.
1967 óta Erzsébetvárosban lakott. Wichmann Tamás többszobás lakásában gyakorlatilag folyamatos műhelymunka zajlott. Schuster Lóránt az Ifjúsági Rendezőirodát működtette ott, de ott találkozott a Molnár Tamás vezette ellenzéki Inconnu Csoport is, melynek tagjai máig aktívak. A hely szelleméről fontos megemlíteni – ez sajnos az 50 perces filmbe már nem fért be –, hogy valaha az 1800-as években kártyafestő műhely volt. Ott nyomtatták először a magyar kártyát, ami akkoriban a Habsburgok elleni forradalmi tett volt. Szóval ez a szellem élt tovább az épületben - mesélte Kövessy Róbert dokumentumfilmes a Magyar Nemzetnek.
Minden év decemberében megkoszorúzzák Schneider József híres kártyafestő mester emléktábláját.
Ugyanebben a házban, évtizedeken át működtette vendéglőjét 2018-ig. Az alternatív vonalat képviselve, tartalmas kvízjátékokkal, beszélgetésekkel, az egymásra találás lehetőségével biztosít kulturált szórakozási formát az erzsébetvárosi polgárok részére.
Az ő nevéhez fűződik a Király utca–Kazinczy utca sarkán található játszótér elődjének létrehozása, melyet a Kazinczy utcai építkezési roham gátjaként fellépve őrizhetett meg a kerület szabad területként.
1980-ban szerepelt Zsombolyai János rendező Vámmentes házasság című játékfilmjében. 1985-ben Popej szerepét játszotta Bujtor István Az elvarázsolt dollár című filmjében. 2000-ben szerepet kapott Tarr Béla és Hranitzky Ágnes Werckmeister harmóniák-jában, 2002-ben Bereményi Géza rendező A Hídember című filmjében is.
(Forrás: wikipedia; fotó: mtk.hu)
