Mikor a nátha jön, a közérzet megy. Semmi nem használ. Egy hét vagy hét nap: ennyi a választási lehetőség.

Minden élő szervezet megsínyli, ha nem gondoskodunk róla. Mivel az Úristen ránk bízta a teremtett világot, ezért minden szenved az elhanyagolásunktól. Milliárdos üzletté vált, amit könnyű a gyógyszeriparra fogni. Számtalan porocska, tabletta, tea, orrcsepp, szemcsepp, öblögető, tisztogató szer van forgalomban és ugyanilyen gazdag a választék arra is, hogyan előzzük meg drága testünk meghűlését.

A télben a legkevésbé a gondos és réteges öltözködést kedvelem, s mióta van két csodaszép gyermekem, azóta a tél egyenlő macerás öltözködés mindenhova, mindenhonnan. Az ember minimum kétszer, ha nem háromszor is meggondolja, hogy elinduljon-e bárhova is a gyerekekkel.

Akiknél ugye be kell tartani a sorrendet, amiben motivál a hiányos öltözék esetén várható költségek terjedelmes listája, a gyógyszerek, teák, a táppénz, az otthon evészet, nem beszélve a megfizethetetlen drága időről, amiket nem tudunk munkával tölteni. Mert az olyan fontos...

És az is elmémbe ötlik, ahogyan köhögnek, szipognak, orrfolynak, nyűgösek, mérgesek, nyafognak, bőgnek, összeomlanak, válogatnak, hortyognak, vacognak, pislognak és még jó, hogy szépen fel vannak öltözve, hisz nem akarunk mi semmi rosszat. Főleg nem összezárva addig, míg a család kémhatása savassá nem válik.

Így is előfordul azért az a mondat, hogy aaapa, nem hoztunk sálat. Jól van kislányom, gombold feljebb a kabátot, jó lesz az úgy. (s miért nem szóltál időben, hát már hat éves vagy!)

Na de apáról gyakrabban elmarad a sapka, a sál pedig szinte mindig. Mert apa kemény, ugye, az bírja. A sállal amúgy is bajban vagyok, mert összerezzen a gyomrom attól, hogy divat lett éjjel-nappal, télen-nyáron sálat hordani ha kell, ha nem. Bárki kezdte is ezt el (talán az első nő, aki nem talált a bőrszínének megfelelő púdert), mára világtrend lett. Az is lehet, hogy titkon félnek attól, hogy az Élet lekever nekik egy nyakast és majd a sál megóvja ettől őket, pedig nem. Ahhoz azért vékony. Mindegy is miért, de a sál trendi lett és nem is néz ki rosszul. Lassan kötelező is lesz, mint a védőoltás.

A gondoskodó szeretet sajnos még mindig nem divat, így a mindennapok megszállott rutinjaiból törvényszerűen kimarad valami, ami segíti azt, hogy egy mindig felénk járó vírus vagy baktérium legyőzhessen minket. Erre amúgyis nagy szükség van, hiszen így pörög a gazdasági mutató, egy rakás pénz megy a gyógyszertárakba, amik nélkül nem lenne például tévéműsor. Ha megszámoljuk a tablettareklámokat, akkor hamar kiderül, kik tartják el a tévéket. És persze a munkatársaink is örülnek, ha kedveltek vagyunk, akkor azért, hogy sajnálhatnak valakit (maguk helyett), ha meg nem, micsoda öröm, hogy nem megyünk be dolgozni.

Családostul is jó, mert az oviban kevesebb a gyerek, kevesebb a terhelés. Persze az óvónénik mindig sajnálkoznak színleg, de titkon örülnek. Nálunk, a Gyermekek Átmeneti Otthonában őszinte a szomorúság, hiszen itt fordítva van. Ha beteg a gyermek, bent marad az otthonban és akkor aztán nincsen ígéret a nyugalomra.

Ha az ember gyermekfelügyelő nem túl sok négyzetméteren és ott a szélrózsa minden irányából jövő gyermekekkel dolgozik télvíz idején, akkor koncentráltabban ki van téve láthatatlan fertőzéseknek.

Náthavírust csak szerencsés kutatók láthattak, én még kutatókat is csak amerikai filmekben. Persze sokat olvasni róluk, hogy kutatnak ezt-azt és különféle dolgokat találnak, amik nagyban befolyásolják a mindennapjainkat. Gyakran lesz is belőlük napokig tartó fecsegés, találgatás, belemagyarázás, majd téma, amit ismét meg kell magyarázni. Esetleg felkutatni.

Közel negyven éve élek a Földön, de én még beteg nem voltam úgy, hogy ne tehettem volna róla(m). Elhiszem, hogy 200 fajta náthavírus van és biztos vannak baktériumok is, hiszen annyit beszélnek róla az emberek. És a többség meg is van róla győződve, pedig nagy valószínűséggel egyet sem láttak még. Volt idő, amikor azt gondoltam, hogy előbb volt az elhanyagolás, utána jöttek a vírusok és baktériumok. Isten tudja.  

A nátha egyértelmű üzenete, hogy mindenki menjen arrébb. Teret akarok, mert különben beterítek mindent magammal. Így válik egy aprócska vírus a társunkká az oly nehezen meghúzható határvonalaink újrarajzolásában. 

Ha hidegen hagyjuk magunkat és egymást, abba bizonyítottan belebetegszünk. Testileg úgy, mint lelkileg, rövid és hosszabb távon egyaránt. Aztán ezt lehet fogni bármire, bárkire, de az alapja ez lesz: a nemtörődömség. Érdekes módon, amilyen hidegen bánunk egymással és a minket körülvevő világgal, akkora hővel próbál motiválni minket az élővilág az odafigyelésre. Egyre nagyobb sikerrel.

Nem az fertőzi meg az embert, ami a szájon bemegy, hanem ami kijön a szájából, az fertőzi meg az embert. Máté 15;11

Kép:pixabay.com