Az 1568-ban Vizkereszt ünnepével kezdődött a tordai országgyűlés. Kimondták négy vallás – a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius – szabadságát és egyenjogúságát, és ezzel a világon elsőként hirdették meg a keresztény felekezetek közötti békét és türelmet. 

A vallásszabadság napjára emlékeztek Tordán és Kolozsváron a Magyar Unitárius Egyház szervezésében január elején. Az 1568-as erdélyi országgyűlés városában, Tordán tartottak istentiszteletet és megemlékezést az unitárius templomban, ahol a világon először hirdették ki a lelkiismereti szabadságot és hozták meg a vallási türelemre vonatkozó törvényt, majd a Vallásszabadság Emlékművét koszorúzták meg. Kolozsváron szintén ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg a vallásszabadság kihirdetésének évfordulójáról, amelyen Bálint Benczédi Ferenc püspök a felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta, majd az egyházi méltóságok és szervezetek koszorút helyeztek el Dávid Ferenc egyházalapító püspök nemrég felavatott szobránál.

Benczédi Ferenc püspök beszédéből:

"Mindezekben viszont a közös érték, ami átível az esztendők múlásán, az volt, hogy sem ünnepet, sem hétköznapot, sem tragédiát nem kellett egymagunkban átélni. Egyházi és nemzetközösségünk testvéri hálózata együtt hullámzott az örvendezőkkel és a szenvedőkkel. Ez az együvé tartozó, sok szálból álló, erős fonál léte bizalommal tölt el, hiszen egyéni életünk és törekvésünk enélkül édeskevés." 

Benda Kálmán írja: "A vallásszabadságért vívott harc az emberi jogokért folytatott sok évszázados küzdelem egyik fontos fejezete volt. Egyetemes vonatkozásban a kérdés történetének könyvtárnyi irodalma van, íróik azonban, ritka kivételektől eltekintve, az erdélyi fejlődést nem ismerik, s így nem tudják, hogy a fejedelemségben Európa nyugati részeit messze megelőzve, elsőnek mondták ki négy vallás szabadságát és egyenjogúságát."

A Magyar Unitárius Egyház az 1568. évi tordai országgyűlés emlékére 2020-at a felelősségvállalás éveként hirdette meg.  

János Zsigmond fejedelem uralkodása alatt, 1568 januárjában a következő törvényt hozták: „Urunk ő felsége, miképen ennek előtte való gyülésibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképen mostan ez jelen való gyülésébe azont erősiti, tudniillik hogy mindön helyökön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszeritse az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanitása ő nékie tetszik. Ezért penig senki [...] az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől. [...] és nem engedtetik senkinek, hogy senkit fogsággal avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanitásért, mert az hit istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás istennek igéje által vagyon.”

(Forrás: szabadsag.ro)