"A kérdőív első részében arra kértük a pedagógusokat, hogy gondoljanak egy konkrét osztályra, adják meg a létszámát, majd azoknak a gyerekeknek a létszámát, akiket alulteljesítőnek tartanak. Az eredmények azt mutatják, hogy a pedagógusok a gyerekek 37%-t tartják alulteljesítőnek, amely nagyon magas arány, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy a neveléstudománynak ezzel a problémakörrel erőteljesebben kellene foglalkoznia. Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy kitől kérnek a tanulók segítséget, ha a tanulásban elakadtak, az eredmények nem megnyugtatóak. A gyakorisági táblázat azt mutatja, hogy a tanulók nem a tanáraiktól kérnek segítséget, ha problémáik vannak a tanulással, hanem vagy a szülőktől, leggyakrabban az anyától vagy ritkábban az osztálytársaiktól.

Tekintettel arra, hogy 13-14 éves korosztályról van szó, feltételezhetően nem tudnak a szülők minden tantárgyból segíteni. Fontos lenne, hogy a tanulók azt tartsák természetesnek, hogy a tanáraiktól kérjenek segítséget, ha valamit nem értenek, vagy tanulási problémáik vannak. Azt, hogy a pedagógusok észlelésében ez a probléma nem jelenik meg, jól mutatják a belga kollégák eredményei. A tanulói kérdőívekben ők is hasonló átlagokat kaptak, mint a magyar mintánál, miszerint ritkán fordul elő, hogy a tanárhoz fordulnak segítségért a tanulási problémák esetén a gyerekek. (átlag:2,21, vagy 2,36) A pedagógusokkal is kitöltetve a kérdőívet, hogy ők mit gondolnak, kihez fordul a gyerek tanulási probléma esetén 4 egész feletti átlagot kaptak, tehát a pedagógusok úgy gondolják, hogy a gyerekek őket kérdezik, ha gondjuk van, míg a tanulók nem érzik ugyanezt. Valószínű, hogy a ritka tanórán kívüli kapcsolat, és a pedagógusok túlterheltsége is nehezíti, hogy a tanulók hozzájuk forduljanak kérdéseikkel. A tanórán pedig valószínűleg a tanulók nem merik felvállalni, ha valamit nem értenek, nem mernek kérdezni. Ez is az órai légkör javításának fontosságát húzza alá, hogy a tanulói elakadás esetén teljes természetességgel lehessen kérdezni, és a gyerekek ezt ne érezzék kínosnak. A legtöbb tanár úgy gondolja, a gyerekek otthoni tanulással nem mélyítik el az órán tanultakat (1. ranghely, 4,17 átlag).. Ez az eredmény kicsit ellentmond a tanulói kérdőív eredményeinek, hiszen a tanulók napi 2-3 órás felkészülést említenek, amelynek elégnek kellene lennie az órai anyagok elmélyítésére. Ha az iskola utáni 2 órás tanulás nem elég a tanultak elmélyítésére, akkor vagy sok az egyszerre feladott tanulnivaló, vagy igaz a pedagógusok 2. ranghelyen szereplő állítása, miszerint rosszak a gyerekek tanulási módszerei. Ez a két átlag kiemelkedik a tanulói okcsoportból is." - olvashatjuk a Kezek együttműködés kutatásának összegzésében. 

(Forrás: Facebook)