Hiába képeznek egyre több orvost és nővért, és hiába fizetnek egyre többet az egészségügyi dolgozóknak, hosszú távon vagy a pályát, vagy Magyarországot hagyják el az egészségügyi dolgozók – foglalja össze az OECD Health at a Glance 2019 című kiadványának a munkaerőről szóló részét a G7 gazdasági magazin cikkírója.
A közölt statisztikák magukért beszélnek, érdemes rájuk pillantani
Miközben a legtöbb országban az elmúlt bő másfél évtizedben látványosan változott az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók aránya az összes foglalkoztatotthoz képest, addig Magyarországon például alig.
Az összes foglalkoztatotthoz képest 2017-ben. (Forrás: OECD)
Hogy nemzetközi összevetésben alacsonyan stagnál az egészségügyi dolgozók száma, az a kelet-közép európai régióban szinte mindenhol jellemző.
Ennek elég sok oka lehet, de szinte biztos, hogy mindenhol jelentős szerepet játszik a dologban az orvos-elvándorlás. A magyarországi adatokban pedig ez különösen jól tetten érhető. Ahogy az is elég látványos, hogy az elmúlt tíz évben hogyan nőtt a nyugat-európai országok többségében a külföldön képzett orvosok aránya.
Ennek elég sok oka lehet, de szinte biztos, hogy mindenhol jelentős szerepet játszik a dologban az orvos-elvándorlás. A magyarországi adatokban pedig ez különösen jól tetten érhető. Ahogy az is elég látványos, hogy az elmúlt tíz évben hogyan nőtt a nyugat-európai országok többségében a külföldön képzett orvosok aránya.
Más országban képzett orvosok aránya az összes orvoshoz viszonyítva, 2017-ben, százalékban. (Forrás: OECD)
A Svájcban, Svédországban, a finneknél vagy épp a franciáknál tízezrével elhelyezkedő, más országból érkező egészségügyi alkalmazottak jelentős része valószínűleg valamelyik, az EU-hoz 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamot hagyta el a jobb élet reményében.
A magyar adatokból legalábbis az látszik, hogy
hiába kerül ki egyre több orvos és különösen egyre több nővér az iskolapadból, a számuk valahogy mégsem nő.
Az OECD szerint itthon 2017-ben másfélszer annyi orvos, és majdnem kétszer annyi nővér végzett, mint 2009-ben, eközben azonban a szakmában dolgozók száma nem nőtt érdemben. Az OECD által közölt adatok szerint 2009 és 2017 között itthon nagyjából tizenkétezer orvost és háromszor ennyi nővért képeztek.
Orvosból azonban mindössze kétezerrel, ápolóból pedig csak ezerötszázzal dolgozott több Magyarországon 2017-ben, mint nyolc évvel korábban.
Persze nyilván nyugdíjazások is voltak ebben az időszakban, ez azonban egészen biztosan nem érint annyi embert, amennyi eltűnt a rendszerből. Különösen, hogy itthon az idős orvosok aránya nemhogy csökkenne, hanem folyamatosan nő: 2017-ben már 43 százalékuk volt 55 év felett.
Orvosból azonban mindössze kétezerrel, ápolóból pedig csak ezerötszázzal dolgozott több Magyarországon 2017-ben, mint nyolc évvel korábban.
Persze nyilván nyugdíjazások is voltak ebben az időszakban, ez azonban egészen biztosan nem érint annyi embert, amennyi eltűnt a rendszerből. Különösen, hogy itthon az idős orvosok aránya nemhogy csökkenne, hanem folyamatosan nő: 2017-ben már 43 százalékuk volt 55 év felett.
Az orvosok és a nővérek száma ezer, a képzett orvosok és nővérek száma 100 ezer lakosra vetítve.
(Forrás: OECD)
Mindezt azt jelenti, hogy az orvosoknál ezrek, a nővéreknél tízezrek hagyták el a pályát, vagy Magyarországot ebben az időszakban. Ez teljesen egyértelműen a bérekre vezethető vissza: az orvosok külföldön szinte mindenhol jobban kereshetnek, a nővéreknek pedig költözniük sem kell emiatt, hiszen itthon is a szakmák többsége jobban fizet, mint az övék. Ez még úgy is igaz, hogy 2010 és 2017 között láthatóan nőttek a bérek az egészségügyben, és nem csak összegszerűen, de az országos átlagkeresethez képest is
Az átlagbérhez képest (az átlagbér=1). (Forrás: OECD)
Az OECD az idei kiadványban ki is emelte, hogy a kormány jelentősen növelte a díjazást az egészségügyben az elmúlt években, aminek egyébként az elvándorlásra is volt hatása. A szervezet szerint 2018-ban tizedével kevesebb orvos igényelt külföldi munkavállalási engedélyt, mint egy évvel korábban.
Kérdés persze, hogy ez mennyire tartható, az idézett adatok ugyanis még a hazai bérrobbanás előtti időszakból származnak, márpedig az egészségügyi alkalmazottak jövedelme nem, vagy csak jelentős késéssel szokta követni az ilyen piaci változásokat.
Kérdés persze, hogy ez mennyire tartható, az idézett adatok ugyanis még a hazai bérrobbanás előtti időszakból származnak, márpedig az egészségügyi alkalmazottak jövedelme nem, vagy csak jelentős késéssel szokta követni az ilyen piaci változásokat.
Magyarországon is elég sok külföldi orvos dolgozik, két éve nagyjából minden tizenkettedik itthon dolgozó doktor szerezte a diplomáját más országban, ami magasabb a korábbi évek adatnál. Ez a növekedés nem elég, hogy pótolja a kieső orvosokat.
A nővérekre ez még fokozottabban igaz. Mivel a fejlett országok közül mindössze két olyan van, ahol a magyarországinál rosszabbul keresnek a nővérek, szinte biztos, hogy ebben a szakmában nem lehet a bevándorlókra építeni.
(Forrás: G7; fotó: AFP)
