Ez derült ki a dora et labora és az Üvegplafon blogok kutatásából.

A kérdőív a kitöltők vallásosságára is rákérdezett, és meglepő – eddig máshol még nem publikált – eredményeket hozott.

A tesztet mindegy 324 önkéntes válaszadó töltötte ki, és főként a munkavállalás, a bölcsődébe adás, a munkahelyi hátrányok és egyéb rendszer-szintű problémák, az otthoni leterheltség és a párkapcsolat minősége volt a középpontban (ezek az eredmények itt olvashatóak). A vallásosságra vonatkozó két kérdés kitöltése opcionális volt, mégis 211-en válaszoltak rájuk. Annál a kérdésnél, hogy „mennyire tudsz erőt meríteni a vallásodból?” az 1 volt az „egyáltalán nem”, az 5 a „legtöbbet innen merítek”. A kitöltők 20,4 százaléka írt be 5-öt, 22,7 pedig 4-et ezen a skálán, tehát a válaszadók felének nagyon fontos erőforrást jelent a vallás, ami meglepő adat, főként azért, mert a tesztet leginkább magasan képzett, értelmiségi nők töltötték ki, akik számára a hivatás és a gyermeknevelés nem vagy-vagy kérdés, hanem mindkettő kulcsfontosságú.

1. ábra: A vallás mint erőforrás

Ez volt a kérdőív legfontosabb tanulsága is egyébként, hogy a kiteljesedés mindkét területen egyszerre segítheti őket abban, hogy teljes életet élhessenek. Ugyanakkor a körülmények mégsem a legideálisabbak ahhoz, hogy mindkét területen frusztráció és lelkiismeret-furdalás nélkül kibontakozhassanak, mégis, többségüknek sikerélmény lehet az anyaság és a hivatás is. Ám, még mindig nagyon sok munkahelyi hátrány érheti őket, és kiváltságosnak számíthatnak azok, akiknek sikerül összehangolni a két területet.

Fontos azonban tisztázni, hogy az eredmény semmiképpen nem fedi le a magyar társadalom egészének véleményét, hiszen a kitöltők önkéntesen, főként a két női egyenjogúsággal is foglalkozó blog olvasói köréből kerültek ki. A tesztkitöltők felekezeti hovatartozása sem tükrözi az országos átlagot. Erre a kérdésre 241 válasz érkezett, 32 százalékban katolikusok, 19,9 százalékban ateisták, 16,6 százalékban evangélikusok, 11,2 százalékban reformátusok, 5,4 százalékban "egyéb" keresztények részéről. Újabb 5,4 százalékban "egyéb" valláshoz tartozók töltötték ki, szintén 5,4 százalék volt az agnosztikusok aránya, 2,5 százalék került ki a judaizmus és 1,7 százalék a buddhizmus követői közül. 

2. ábra: felekezeti megosztás

Persze, abból a szempontból is érdekes lehet ez az eredmény, hogy a templomba járó hívek arányát tekintve jóval többen vannak a nők, ám arra talán még egyik hazai felekezetnek sem sikerült választ vagy stratégiát találnia, hogy mégis hogyan lehetne hasznosítani ezt az elkötelezett és jól képzett női erőforrást a gyülekezeti élet és munka minden területén – a süteménysütésen és az oltárdíszítésen túl is akár.